Gyakran felmerülő helyzet, hogy a munkavállaló munkaidő alatt szeretne egyébként munkavégzésre alkalmas állapotban nem kötelező orvosi vizsgálatra, vagy nem akut panasz miatt fogorvoshoz menni, és ezért bejelenti, hogy betegszabadságot vesz ki. Az ilyen eset megítélését az is nehezítheti, ha csak több hónapra előre kérhető az orvosi vizsgálatra időpont, vagy az orvosi rendelés csak munkaidőben érhető el. Az alábbiakban e kérdéskört elemezi Brózmann Attila, az act legal Hungary ügyvédje, feltárja mi a helyes eljárás a munkáltató részéről, illetve, hogy a munkavállaló mire jogosult.
A kiindulópont: a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól – egyéb ide nem tartozó esetek mellett – csak a keresőképtelensége időtartamára mentesül, annak időtartamára. A kérdésünk szempontjából keresőképtelennek az a munkavállaló tekinthető, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni. Ez esetben naptári évenként összesen 15 munkanap betegszabadságot kell kiadnia a munkáltatónak, azt követően a vonatkozó szabályozás szerint táppénz illeti meg a munkavállalót.
A betegszabadság valójában nem munkajogi, hanem társadalombiztosítási intézmény, a munkavállaló keresőképtelenségéhez kapcsolódóan a társadalombiztosítás és a munkáltató közötti finanszírozási megosztás.
A keresőképtelenség, illetve a keresőképesség elbírálása és igazolása orvosi kérdés, ilyen igazolást a háziorvos, a járóbeteg-szakellátás orvosa, kórházi kezelés esetén a kórház, stb. állít ki.
A keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló a munkáját betegsége miatt ellátni nem tudja.
Ha a munkavállaló az egészségi állapota javulásának következtében munkája elvégzésére már alkalmas, a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak a munkavállalót keresőképessé kell nyilvánítania.
Az előzőktől eltérő kérdés a bevezetőben jelzett helyzet, amikor a munkavállaló a munkája elvégzésére alkalmas, amikor nincs olyan betegsége, amely miatt a munkáját nem tudja ellátni, beteg ugyan, de nem keresőképtelen, vagy még csak nem is beteg, de pld. nem kötelező orvosi szűrővizsgálaton, nem akut probléma miatti fogorvosi kezelésen kívánna részt venni munkaidőben. Az ilyen távollétek nem tartoznak a betegszabadság körébe, hiszen a betegszabadság a betegség miatti keresőképtelenség tartamára jár.
Ha tehát a munkavállaló nem keresőképtelen, a betegség nem akut, a munkavállalótól elvárható, hogy az ilyen orvosi vizsgálatokat lehetőség szerint munkaidőn kívüli időpontra szervezze.
Ez persze sajnos nem mindig egyszerű, hiszen egy szakorvosi vizsgálatra nem könnyű időpontot egyeztetni, illetve az orvosi rendelési időpontok is gyakran a munkaidőbe esnek. Ez esetben a munkavállaló arra a munkajogi szabályra hivatkozhat, amely szerint
a munkavállaló mentesül munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára.
Az, hogy a különös méltánylást igénylő, illetve az elháríthatatlan helyzet fennáll-e, az adott tényállás egyéni mérlegelése eredményétől függ.
A következő kérdés, hogy a munkavállalót terheli-e előzetes bejelentési kötelezettség a különös méltánylást érdemlő személyi, családi körülmény fennállásról, és emiatti távollétéről, vagy elég erre hivatkoznia, akár utólag. Ha a munkavállaló csak bejelenti a távolmaradását az ok megjelölésével, amelyet a munkáltató vagy tudomásul vesz vagy nem, akkor azt kockáztatja, hogy a munkáltató a magatartását kötelezettségszegésként értékelheti.
Tételes jogi szabályozás hiányában úgy tudnánk a jogalkamazást javasolni, hogy ha a munkavállaló előre tudja a különös méltánylást érdemlő személyi, családi okot, pld. egy nem keresőképtelenség miatti orvosi vizsgálata időpontját, akkor
a felek együttműködési kötelezettségéből következően elvárható, hogy előre bejelentse a munkáltatónak a meghatározott eseményt és kérje a munkavégzési kötelesség alóli mentesítését, amelyről a munkáltató mérlegelési jogkörében dönt.
Itt kell figyelembe venni a munkáltatónak, hogy pld. az orvosi vizsgálatra csak munkaidőre kaphat időpontot.
Ha az előzetes bejelentés a körülmény jellege okán kizárt, mert pld. a munkavállaló hozzátartozója – váratlanul – felügyeletre, ápolásra, gondozásra szorul, ami a munkavállaló személyes jelenlétét kívánja, akkor az utólagos igazolás is elfogadható, az azonnali értesítés mellett.
“Amennyiben az érintett munkavállaló nem keresőképtelen, és ütemezhető orvosi vizsgálaton kívánna részt venni munkaidőben, akkor betegszabadságot nem vehet erre igénybe, és az ebből eredő távollétet előzetesen engedélyeztetnie kell, amely vonatkozásában a munkáltatót mérlegelési jog illetti meg, hogy az a különös méltánylást érdemlő személyi körülménybe besorolható-e vagy sem” – foglalja össze Brózmann Attila, az act legal Hungary ügyvédje.
