Németország és Franciaország hamarosan hivatalosan is javasolni fogja, hogy a vállalkozásokra kivetett adót Európa-szerte harmonizálják. Brüsszel és az EU-tagok egy része elveti az ötletet.
Az immár a legmagasabb német-francia politikai szinten egyeztetés alatt álló terv szerint maximum- és minimum-adósávokat írnának elő a vállalkozások számára. A két európai nagyhatalom azért szeretne összhangot teremteni az adók terén, mert egyes, újonnan csatlakozott tagállamok adómértékét aggasztóan alacsonynak ítélik. Míg Németországban a vállalkozások 39 százalékos nyereségadót fizetnek, Litvániában és Lettországban csupán 15 százalékot, Lengyelországban és Szlovákiában 19 százalékot.
A francia és a német gazdasági vezetők attól tartanak, hogy az adóharmonizáció nélkül a befektetések az EU új “adóparadicsomaiba” áramolnak. Németország odáig elment, hogy sejtetni engedi: esetleg kevesebbet fizet a közös európai kasszába, ha a szóban forgó államok nem növelik adójukat. Az EU legnagyobb nettó befizetője úgy érzi, hogy nagyrészt az ő pénzéből finanszírozzák azok felzárkóztatását, akik ráadásul kárt okoznak a német gazdaságnak adópolitikájukkal.
Az adópolitikával kapcsolatos döntéseket a tagállamok egyöntetű beleegyezésével hozzák meg az EU-ban, s a német-francia javaslatokat bizonyosan nem támogatja minden tagállam. Ráadásul az Európai Bizottság is az adóverseny híve, Frits Bolkenstein belső piaci biztos máris jelezte, hogy a bizottságnak esze ágában sincs javasolni az adóharmonizációt, részben mert az adópolitika a felzárkóztatás eszköze, részben pedig azért, mert a konszenzuskényszer miatt esélytelen a német-francia kezdeményezés megvalósítása.
