A fogyasztóknak számos kedvező változást hozott az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk, hiszen maradéktalanul érvényesülnie kell a magas szintű fogyasztóvédelemnek hazánkban is.
Noha ez a követelmény már a csatlakozási folyamat során is megfogalmazódott a hazai fogyasztóvédelmi politikákban, a fogyasztóknak csak kisebb hányada ismerte, hogy vannak alapvető fogyasztói jogok, amelyekhez ragaszkodni lehet, s amelyeket a piaci szereplőknek a fogyasztókkal kötött ügyleteik során tiszteletben kell tartani.
Természetesen nem kergethetünk illúziókat, s nem mondhatjuk azt, hogy 2004. május 1-jétől minden szép lesz, maradéktalanul érvényesülnek a fogyasztói jogok, s mindenki betartja a fogyasztóvédelmi jogszabályokat.
Valószínűleg még elég hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a vállalkozások, a piaci szereplők, de a fogyasztók körében is természetessé váljon a fogyasztóvédelmi szemlélet és gondolkodás.
Ezért az EU összes, fogyasztókat védő intézkedése csak akkor lehet hatásos, ha azt maguk a fogyasztók is ismerik, s elvárják a vállalkozásoktól. Ma már ugyanis olyan bőséges a kínálat mind áruban, mind a piaci szereplőket illetően, hogy a fogyasztó nyugodtan változtathat a megszokáson, s oda mehet vásárolni ahol a fogyasztóvédelmet fontosnak tartják, betartják az előírásokat, s netán még udvariasak is vele.
Sok vállalkozás nem hiszi el, hogy a fogyasztóvédelem olyan terület, amely hozzáadott értéket nyújthat, pedig hosszabb távon a fogyasztóvédelem mindenképpen versenyképességet javító tényező.
2004. május 1-jét követően az alábbi fő területekre kell a fogyasztóknak figyelniük, amelyek megváltoztathatják eddigi vásárlási szokásaikat, s jobbá tehetik vásárlói közérzetüket.
· mindenekelőtt arra kell figyelni, hogy a fogyasztói jogok megfelelően érvényesülnek -e lakóhelyén, vagy máshol abban az üzletben, vagy szolgáltató-helyen ahol vásárol. Az öt fogyasztói alapjog (1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről) a következő:
· az egészség és biztonság védelméhez való jog
· a vagyoni érdekek védelméhez való jog
· a tájékoztatáshoz, oktatáshoz való jog
· a jogorvoslathoz való jog, valamint
· az önszerveződéshez való jog
· a fogyasztóknak saját maguknak is tisztában kell lenni a legfontosabb jogszabályokkal, amelyek ugyan évek óta hatályban, de vásárláskor nem szoktak ezekre figyelni.
· az Európai Unióban rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak az élelmiszerek biztonságának, ezért az élelmiszereket részletes információkat tartalmazó tájékoztatóval kell ellátni, s csak így lehet forgalmazni. Ezekre nagyon alaposan figyelni kell, mert az egyes élelmiszerek olyan összetevőket is tartalmazhatnak, amelyekre egyes fogyasztók érzékenyek, s ezért megbetegedhetnek. (az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004(II.26.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet)
· ugyancsak az élelmiszerek biztonsága érdekében az élelmiszer üzletekben május 1-től kötelező az EU higiéniai követelményeinek alkalmazása, az un. HACCP (Hazard Analysis and Critical Points) rendszer alkalmazása, amelynek keretében az élelmiszerekre veszélyes és kritikus pontok elemzését kell elvégezni, minden üzletben. (Az élelmiszerek előállításáról és forgalmazásáról szóló 90/2003(VII.30.) FVM-ESZCSM együttes rendelet)
· fontos arra is figyelni, hogy az elmúlt évben megváltozott szavatossági szabályokat a forgalmazók megfelelően érvényesítsék, hiszen ez a fogyasztók számára kedvező változást hozott, két évig érvényesíthetik szavatossági jogaikat minden termékre, s még a használt termékekre is egy évig érvényesíthető a szavatossági jog. Ennek keretében a hibás termék kijavítása, cseréje, árleszállítása, vagy a vételár visszafizetése kérhető a fogyasztó választása szerint. (A fogyasztói szerződés keretében értékesített termékek szavatossági és jótállási igényének érvényesítéséről szóló 49/2003(VII.30.) GKM rendelet)
· Az elmúlt évben változtak a jótállási szabályok is, s bizonyos termékekre egy éves kötelező jótállás vonatkozik, illetve a gyártók szabadon és hosszabb időre is vállalhatnak jótállást. Jó tudni a fogyasztóknak, hogy a vonatkozó rendelkezés lehetővé teszi, hogy a fogyasztó a jótállási igényt is a forgalmazónál érvényesítse, nem feltétlenül kell a szervízhez fordulnia, de azt is megteheti. ( Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003(IX.22.) Korm. rendelet)
· Május 1-jétől változott a fogyasztóvédelmi törvény néhány pontja is, többek között a címkézés szabályai is, így az EU országokból származó termékeknél nem kötelező a származási hely feltüntetése, míg az un. harmadik országokból származó termékeknél ez kötelező. A címkézés szabályai az élelmiszereknél, az élelmiszerek jelölésére vonatkozó rendelet szerint történik, s ott kötelező minden terméknél a származás megjelölése. ( A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény)
· Fontos figyelni arra, hogy a boltokban betartsák az árfeltüntetés EU szabályozását. Ennek lényege, hogy minden termék és szolgáltatás árát fel kell tüntetni, a fogyasztó által fizetendő (adókkal, egyebekkel növelt ) árban, s nemzeti fizetőeszközben, tehát forintban. Fel lehet tüntetni az árat egyéb valutában is, de forintban kötelező. Ugyancsak fontos, hogy a különböző kiszerelésben árusított termékeknél az egységárat is fel kell tüntetni, hogy a fogyasztó össze tudja hasonlítani a termékek árait. E mellett alapvető szabály, hogyha egy terméken több ár szerepel, a fogyasztó ragaszkodhat a legalacsonyabb árhoz. (7/2001(III.29.) GM rendelet az árfeltüntetésről)
· Május 1-jét követően vámmentesen vásárolhat a fogyasztó más EU országban, s az ott vásárolt termékkel kapcsolatos panaszával nem kell feltétlenül visszatérnie abba az országba, ahol vásárolt, hanem panaszát, kifogásait az akkreditált, bejelentett civil szervezetnél is megteheti, akik eljárnak a közvetítésben, vagyis érvényesülni fog a határokon átnyúló jogérvényesítés rendszere.( A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, 74/2004(IV.15.) Korm. rendelet)
· a kozmetikai termékekre vonatkozó biztonságossági követelmények is szigorodtak, a címkéknek tartalmazniuk kell a legfontosabb információkat, s a gyártóknak kell vállalni a termékért a teljes felelősséget, ezért a címkén nem az OÉTI engedélyszámot, hanem a kozmetikai termékdosszié helyét kell megjelölni.(a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási és forgalmazási feltételiről és közegészségügyi ellenőrzéséről szóló 40/2001(XI.23.) EüM rendelet)
· Jelentősen szigorodnak az áruk és szolgáltatások biztonságosságára és az azzal kapcsolatos piacfelügyeleti ellenőrzésekre vonatkozó előírások, amelyek megteremtik annak feltételeit, hogy a fogyasztók csak biztonságos árut vásárolhassanak. Ennek érdekében már a vámellenőrzéskor is kiszűrik a harmadik országokból származó nem, biztonságos árukat.(Az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998(IV.29.) Korm. rendelet)
· Május 1-jét követően a termékfelelősségi törvény alkalmazásánál a 10 ezer forintos kár érték limit határ megszűnik, s helyette csak 500 Euró feletti kár esetén lehet élni az e törvény adta lehetőségekkel a termék hibájából keletkezett kár érvényesítése esetén.( A termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény)
· Május 1-jétől nem lehet forgalmazni olyan dohányterméket, amelyen nem szerepel figyelmeztető felirat, ezért ne vásároljanak olyan dohányterméket, amelyen nem szerepel az egészségkárosításra figyelmeztető felirat. ( A dohánytermékek gyártásáról, forgalmazásáról és ellenőrzéséről szóló 86/2003(VII.24.) FVM-ESZCSM rendelet)
· Az Európai Unióban is nagyobb szerepet kap a vitarendezésben az alternatív vitarendezés, amelynek intézményi formája hazánkban a megyénként működő Békéltető Testületek, ezért panaszával, problémájával bátran fordulhat e testületekhez, amelyek működési feltételeit a május 1-jétől módosuló fogyasztóvédelmi törvény tovább javítja. Többek között már a névleges, ezer forintos eljárási díjat sem kell a fogyasztóknak megfizetni. A fogyasztó választhat, hogy a lakóhelye, vagy a vásárlás helye szerint illetékes Testülethez fordul-e ?( A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény)
· Mindazt a csomagolóanyagot, amelyért a forgalmazó díjat számított fel, köteles a fogyasztótól visszavásárolni. ( A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002(V.5.) Korm. rendelet)
A fogyasztóknak tehát a csatlakozás már korábban is, de május 1-jétől még több kedvező változást hozott, ezért érdemes figyelni arra, mi változik és hogy azt a vállalkozások betartják-e ?
Amennyiben a fogyasztóvédelmi jogok és jogszabályok betartásával bármilyen problémája van, az alábbi szervezetekhez fordulhat:
Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Panaszirodája
1088 Budapest József krt. 6
Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek a megyeszékhelyeken
Békéltető Testületek megyénként a megyei Kereskedelmi és Iparkamarák mellett
Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület
1055. Balaton u. 27
Egyes településeken működő civil fogyasztóvédelmi szervezetek
A települési önkormányzatok jegyzői
