Továbbra sem nyer jogi személyiséget a legkedveltebb cégforma, a bt. A szakemberek szerint, ha jogi személy lenne, elveszne a kis cégek működéséhez megkívánt rugalmasság.
Várhatóan a jövőben sem lesz jogi személy a közkereseti és a betéti társaság az új társasági és cégtörvények formálódó koncepciótervezete szerint. A kodifikációs bizottság arra hajlik, hogy a koncepció szögezze le: a két társasági forma olyan sajátos szerződési jogviszonynak minősül, amelyben a törvény – a gazdasági életben való könnyebb részvétel végett – a bt.-t, kkt.-t „mint szerződést” ruházza fel polgári jogi jogalanyisággal, jogképességgel. A vélekedések értelmében aligha lenne szerencsés, és nem is feltétlenül szükséges megadni a magyarországi cégek zömét alkotó vállalkozásnak a jogi személyiséget. A bt.-k és a kkt.-k jogi személyiségének kérdése régóta vita tárgya. A jogi személyiségű szervezet általános jogképességénél fogva – leegyszerűsítve – „mindent megtehet”, míg a jogi személyiség nélküli csakis azt, amire a törvény felhatalmazza. A bt., kkt. pedig igencsak széles felhatalmazást kap a törvénytől, így például saját tulajdont és jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, pert indíthat. Főként ezzel érvelnek azon szakemberek, akik a társaságok jogi személlyé nyilvánítását szorgalmazzák. Hangsúlyozzák: a tényleges jogi állapotot tekintve nincs lényeges különbség a jogi személyiségű – például a kft. – és az azzal nem rendelkező gazdasági szervezetek között, így a két típus fenntartása egyáltalán nem indokolt.
Gál Judit, a Fővárosi Ítélőtábla kollégiumvezető-helyettese, a kodifikációs bizottság tagja szerint a jogi személyiség megadása a bt.-knek összemosná a kis cégeket a nagyobbakkal, a kft.-kkel. Azon túl pedig, hogy az intézkedés szegényesebbé tenné a cégpalettát, fölöslegesen bonyolítaná a bt.-k és a kkt.-k működését. E cégformák jellegzetessége a társasági és a tulajdonosi vagyon szorosabb kapcsolata, a tagok érzékelhető személyes közreműködése, a kötetlen szervezet. A jogi személyiség a könyvelésükben, iratkezelésükben, szervezetükben szigorúbb előírásokat és gyakorlatot követelne meg. Elvesztenék nagy előnyüket, a jellemző megengedő szabályozást, azt a rugalmasságot, aminek – éppen a kis cégek érdekeire figyelemmel – további kiterjesztésére törekednek a törvény-előkészítők.
