A magyarokat ért atrocitások miatt az Európai Parlament tényfeltáró bizottságot küld a Vajdaságba, egyben felszólította a szerb hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent a hasonló esetek elkerülése érdekében.
Tényfeltáró bizottságot küld az Európai Parlament (EP) a Vajdaságba az ottani magyarok elleni atrocitások miatt, a helyi hatóságokat pedig arra sürgette csütörtökön, hogy tegyenek haladéktalan és hatékony intézkedéseket az újabb esetek megakadályozására, illetve a már megtörténtek kivizsgálására. Az Európai Unió képviselőtestülete Strasbourgban sürgősségi eljárás keretében szavazott a határozatról, amely magyar képviselők – Tabajdi Csaba (MSZP), Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), Szent-Iványi István (SZDSZ), Olajos Péter (MDF) – kezdeményezése nyomán került a képviselők elé. A parlament módosítás és szavazatszámlálás nélkül, elsöprő többséggel fogadta el a határozatot.
A dokumentumban az EP egyebek mellett mély aggodalmát fejezi ki, hogy a szerb hatóságok legtöbbször szemet hunynak az erőszak fölött, pedig fennáll a továbbterjedés veszélye. Emlékeztet arra, hogy a kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tartása előfeltétele az ország EU-kapcsolatainak. Felszólítja a parlamenti határozat az EU brüsszeli bizottságát és a külügyminiszteri tanácsot is, hogy a rendelkezésre álló fórumokon vessék fel az ügyet Szerbia-Montenegró hatóságainak. Az EP a külügyi bizottság délkelet-európai delegációjának tagjaiból küld vizsgálóbizottságot a térségbe.
A szavazás után Gál Kinga elmondta, kemény hangú, határozott dokumentum született, amely iskolapéldája a gyors reagálásnak és a magyar együttműködésnek. Tabajdi Csaba szintén úgy vélte, az EP-ben ez volt a főpróbája a magyar érdekérvényesítésnek. Egyúttal bírálta az EU miniszteri tanácsát, hogy még mindig vonakodik döntést hozni az ügyben. A képviselő hozzátette, hogy az elmúlt napokban kezdeti pozitív jelzések érkeztek Belgrádból, végre szembenéznek a helyzet súlyosságával. A döntés szerinte bátorítást ad a kisebbségeknek, hogy Európa nem hagyja őket magukra. Gál Kinga úgy vélte, az erőszakos cselekmények elszaporodása azt mutatja, hogy a jogi felelősségre vonás elmaradását a feszültséget szítók burkolt biztatásnak vélhették. Szerbiának van európai színvonalú kisebbségi törvénye, de az elveket át kell ültetni a gyakorlatba. Méltányolni kell, hogy a szerb fél ígéretet tett a fellépésre, de az ígéretet az EU-nak számon is kell kérnie.
Szent-Iványi István elmondta, hogy tetteket várunk a szerb vezetéstől, jelezve, hogy amennyiben nem tapasztalható érdemi változás, az ügyet továbbra is napirenden kívánják tartani. A szlovákiai Duka-Zólyomi Árpád (Magyar Koalíció Pártja) úgy vélte, ha az események elmérgesednek, a térség tűzfészekké válhat. Szerbiának meg kell teremtenie azt a szilárd, demokratikus értékrendet, amely a koppenhágai kritériumok fontos tényezője – fejtette ki. A vitára adott reagálásában Günter Verheugen leszögezte, hogy a bizottság folyamatosan figyeli az emberi és kisebbségi jogok betartását Szerbiában a stabilizálási és társulási folyamat keretében, és elítéli a magyar kisebbség tagjai elleni erőszakos akciókat.
