Elsősorban az állampolgárok kényelmét szolgálja az e-kormányzati, e-önkormányzati megoldások bevezetése és elterjesztése. Az e-önkormányzati rendszerek bevezetése pedig megteremti a költséghatékony közigazgatást.
2005-től Magyarországon is működnie kellene a modern online kormányzati szolgáltatásoknak(e-kormányzat, e-önkormányzat, e-oktatás, e-egészségügyi szolgáltatások), és meg kellene teremteni a dinamikus elektronikus kereskedelmi (e-business) környezetet. Magyarország európai uniós csatlakozásával elfogadtuk a korábban megfogalmazott eEurópa2005 akciótervet és annak célkitűzéseit.
Magyarországon az informatikai fejlesztés, e-közigazgatás gondolata az 1990-es években merült fel először. Eleinte az erről szóló elképzeléseket információs társadalmi szakanyagokban publikálták, és nem létezett átfogó konkrét feladatokat, célokat összefoglaló dokumentum. A szakanyagok közül az 1995-ben elkészült Nemzeti Információs Stratégia (NIS) a legjelentősebb. A Nemzeti Információs Társadalom Stratégia tekinthető az első e-kormányzati programnak, majd az eEurope+ akciótervhez igazodva elkészült a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS).
Az elektronikus közigazgatás megteremtésének nem csak technológiai feltételei vannak. Ki kell alakítani a megfelelő jogi környezetet, módosítani kell, és felül kell vizsgálni például a szerzői jogi törvényt, az információs társadalmi szolgáltatásokról, az elektronikus kereskedelemről szóló törvényt, a digitális archiválást, az elektronikus hírközlést, a közigazgatási eljárást, valamint a közbeszerzést szabályozó jogszabályokat. A jogszabályi változások mellett szükség van az informatikai eszközök elterjedésére, mind a lakosság, mind a közintézmények körében.
Részletes összeállítás a FigyelőNeten:
http://www.fn.hu/cikk.php?…
