Az Országgyűlés kedden dönt az ügyészségi törvény módosításáról. A tervezet szerint az ügyészségi nyomozók jogköre szélesebb lesz, így nem csak elvben, de valóban az ügyészség kerülne a nyomozó hatóságok hierarchiájának élére.

A módosításokat minden bizonnyal elfogadja a Parlament, mert a koalíciós pártok mellett az MSZP is támogatja azokat.

A legfőbb ügyész és az ügyészségi nyomozók jogkörét bővítheti az a törvénymódosítás, amit kedden tárgyal az Országgyűlés. A változtatásoknak három célja van: az ügyészség gyakorlatilag is a nyomozó szervek hierarchiájában a csúcsra kerüljön (ez elvileg eddig is így volt), vezető szerve legyen a korrupció elleni küzdelemnek. Néhány apróbb módosítás pedig figyelembe vesz külső kényszereket: nemzetközi szerződéseket, alkotmánybírósági határozatot, és ombudsmani ajánlást.

A törvénytervezetet az igazságügy miniszter már február elsején benyújtotta. A változtatásoknak Polt Péter legfőbb ügyész örülne, és a legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP is elfogadhatónak tartja.

Az ügyészséget erősítő módosítás egyik fontos pontja, hogy megengedi az ügyészségnek a titkos információ gyűjtést. A nyomozói hierarchia csúcsán álló ügyészségen kívül már minden nyomozó hatóságnak van erre joga. Az ügyészek régóta elégedetlenek amiatt, hogy még az APEH nyomozói is lehallgathatnak, beépülhetnek, míg az ügyészség nyomozói ezt nem tehetik meg. Közvetett módon, más nyomozó hatóságokon keresztül ugyan eddig is kérhettek titkos információgyűjtés az ügyészek, de a mostani módosítás szerint nem kellene többször mások segítségét kérni.

Az ellenzéki szocialistáknak ezen a ponton volt csak problémájuk a törvénnyel. Vastagh Pál, aki a Horn kormány igazságügyminisztere volt az [origo]-nak elmondta: azzal ugyan egyetértenek, hogy titkos adatgyűjtést végezzen az ügyészség, de úgy érzik, túl sok az erre jogosult hatóság Magyarországon. Hankó Faragó Miklós szabaddemokrata képviselő az [origo]-nak azt mondta, az SZDSZ pont ezért nem támogatja a módosítást. Az SZDSZ egyetért a törvényben szereplő szervezeti igazításokkal, de elfogadhatatlannak tartja, hogy 11 szervezetnek legyen joga titkos információgyűjtésre. “Azzal nem lenne bajunk, ha csak az ügyészségnek lenne ehhez joga, sőt, ezt a lehetőséget támogatnánk is. Az a baj, hogy nem gondolták végig ezt a segítséget.” – mondta Hankó. Az SZDSZ szerint újra kellene osztani ezeket a jogosítványokat úgy, hogy csak az ügyészség élhessen velük. Az ellenzéki párt csak ezekkel a módosításokkal együtt fogadná el a tervezetet.

Az ügyészség elvben az összes nyomozó hatóság fölött áll. Az elv gyakorlati érvényesítése érdekében a módosítás lehetővé teszi a legfőbb ügyésznek, hogy bármilyen nyomozást az ügyészség alá rendeljen. A legfőbb ügyész nem csak elvehetne ügyeket például a rendőrségtől, APEH-től, Vám és Pénzügyőrségtől, de szakembereket is kölcsönkérhetne egyes nyomozásokhoz ezektől a szervezetektől. Az ügyészség szélesített jogkörével bármilyen gazdálkodó, állami szervezettől iratokat kérethetne be.

A korrupció elleni harcban nagy szerepet szánna a kormány az ügyészségnek, ezért a szervezet jogkörét más irányba is bővítenék. Korrupciós ügyekben eddig is az ügyészség lépett fel, ha a vádlott bíró, ügyész, rendőr, a fegyveres erők tagja, a nemzetbiztonsági szolgálat munkatársa, vagy büntetés-végrehajtási dolgozó volt. A mostani módosítás értelmében minden állami szerv, vezető beosztású, vagy fontos ügyekben intézkedő dolgozója ellen is az ügyészség nyomozna, ha megvesztegetés a gyanú. Ezzel gyakorlatilag az állami szféra összes korrupciós ügye az ügyészséghez kerülne, korrupt országgyűlési képviselőktől a közúti ellenőrzésen kenőpénzt elfogadó rendőrökig. Az ügyészségé lenne a nyomozás akkor is, ha hivatalos szerv elleni erőszak, vagy bírósági végrehajtó elleni rablás a vád.

Az Alkotmánybíróság tavalyi határozata értelmében pontosítani kellett az ügyészi óvás lehetőségeit, a mostani törvény az Igazságügyi Minisztérium szándéka szerint eleget tesz ennek. Eszerint egy éven belül nyújthat be az ügyészség óvást végrehajtott büntetésekkel kapcsolatban. Egy ombudsmani ajánlásnak megfelelően az ügyészség felügyelete alá kerülne az előállító helységek állapotának ellenőrzése. Az ügyészség vizsgálná az illegális határátlépők szállásait is. (A gyakorlatban ez már így működik, de törvény nem szabályozta ezt.) A törvény egyértelművé tenné, hogy minden büntetésvégrehajtási és kényszerintészkedési gyakorlatot az ügyészség felügyel. Ezzel az ügyészség felügyelné például a börtönöket, az előállításokat, a motozásokat és a házi őrizetet is.