Első fokon, nem jogerősen tíz év hat hónap börtönre ítélte a Fővárosi Bíróság a “városházi múmiaügy” vádlottját, emberölés miatt – jelenti a HavariaPress.

A 37 éves román állampolgárságú vádlott az ítélet szerint 2002. őszén meggyilkolta a szállásadóját a Főpolgármesteri Hivatal pincéjében. Az 51 éves budapesti áldozat holttestére jó háromnegyed évvel később, 2003 július végén találtak rá építési munkákat végző dolgozók. A mumifikálódott tetemről eleinte azt sem lehetett megállapítani, hogy mi okozta a halálát, s csak a boncolás nyomán vált nyilvánvalóvá, hogy a férfi gyilkosság áldozata lett.

A nyomozókat az áldozat ruhájában talált öngyújtó vezette nyomra, annak felirata alapján ugyanis következtetni tudtak a férfi munkahelyére. Miután azonosították a kilétét, a rendőrök azt is megállapították, hogy eltűnése idején nála lakott albérletben egy munkatársa is. Mint kiderült, az albérlőnek több hónapos tartozása volt, a főbérlő pedig fel akarta újítani a fürdőszobáját. Ezért elhatározták, hogy közösen csempét lopnak a Főpolgármesteri Hivatal Városház utcai pincéjéből, mivel a vádlott, aki korábban ott dolgozott, tudta, hogy ott építési anyagokat tárolnak.

A pincében azonban a két férfi vitába keveredett, majd egymásra támadtak, s végül a fiatalabbik agyonverte és összeszurkálta társát. Az áldozatot ezután bevitte egy használaton kívüli helyiségbe, törmelék-darabokkal takarta le a testet, és elhagyta a helyszínt. A gyanúsítottat szűk két hónappal a holttest megtalálása után helyezték előzetes letartóztatásba, a nyomozást tavaly márciusban zárták le, az ügy tárgyalása pedig októberben vette kezdetét. Az emberöléssel vádlott férfi az utolsó szó jogán elmondta, hogy megbánta tettét, egyúttal elnézést kért Demszky Gábor főpolgármestertől az okozott kellemetlenségekért.

A bírák az ítélet indoklásában súlyosbító körülménynek ítélték meg azt, hogy a gyilkosság után továbbra is az áldozat lakásában élt; emellett súlyosbításként értékelték alkoholista életmódját. Enyhítő körülményként vették ugyanakkor számításba a megbánó viselkedését, beismerő vallomását és büntetlen előéletét. Megalapozatlannak ítélték meg az ügyvédek azon védekezését, miszerint a férfi önvédelemből támadott volna az áldozatra, ugyanakkor nem látták indokoltnak az ügyész által indítványozott kényszergyógykezelést. A bíróság tíz év hat hónap börtönre ítélte a férfit, és öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától is. Az ítélet még nem jogerős, mert a vád és a védelem is fellebbezett, a vádlott azonban továbbra is előzetes letartóztatásban marad.