Jogsértően hirdette étrend-kiegészítő termékeit az Avalon Team Kft.

2005.07. 7. Jogi Fórum / GVH

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa 2005. július 6-án tartott tárgyaláson megállapította, hogy az Avalon Team Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított azzal, hogy a Vivax, Metabol, Oxitarm és Életkristály termékek forgalmazása, valamint az azokkal kapcsolatos tájékoztatás során termékeinek gyógyhatást tulajdonított.

A Versenytanács az eljárás alá vontat a jogsértő magatartás további folytatásától eltiltotta, továbbá helyreigazító nyilatkozat többszöri közzétételére, valamint 30 millió forint bírság megfizetésére kötelezte.

A gyógyhatású, az emberi szervezetre ható készítményeket kereső vásárlók a fogyasztók speciális csoportját jelentik, akik a gyógyulás vagy gyógyító hatás, illetve a fogyás reményében lényegesen érzékenyebben reagálnak az ezt ígérő tájékoztatásra és anyagi erejüket meghaladó kiadásokra is hajlandóak. E piac fogyasztóit egészségügyi problémáik, testi és egyéb adottságokból adódó fogyatékosságaik fokozottan kiszolgáltatottakká teszik. A gyógyszerek, gyógyhatású termékek és általában az egészség, a testsúly megőrzésével, helyreállításával kapcsolatos termékek bizalmi termékeknek tekinthetők. Különösen újonnan piacra kerülő termék esetén a fogyasztók előre nem ismerhetik a termék hatásait. A bizonytalanság jelentős lehet. Ezt a bizonytalanságot hivatott mérsékelni a hatósági ellenőrzés és engedélyeztetés.
Az engedélyezési eljárásnak egyik fontos célja az, hogy az emberi egészségre ártalmas termékek ne kerüljenek forgalomba, és a forgalomba hozás és fogyasztás feltételei egyértelműen legyenek meghatározva. E szűrés elengedhetetlen velejárója, hogy az esetleg hatásos és jó termékek később, nehezebben kerülhetnek a piacra, illetve aki e szűrőn nem kíván átesni, nem is viheti piacra - még esetleg akár nagyon is jó - termékét, vagy legalábbis nem adhat termékéről olyan tájékoztatást, ami gyógyhatásra utal. Tehát mindazok a vállalkozások, amelyek ezt az utat megkerülik, nem állíthatják termékeikről azt, hogy annak gyógyhatása van.

A versenyfelügyeleti eljárás során az OÉTI (Fodor József” Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézete) a GVH megkeresésére kifejtette álláspontját a Kft. egyes termékeiről. A „Metabol reklámanyagának szövege azt az illúziót kelti, hogy a termék rendszeres szedésével lefogyunk, megszűnnek a bőr és hajproblémák, az izületi fájdalmak, a szívizom károsodása, a vérnyomásproblémák, a menstruációs panaszok és a depresszió. Ezek a hatások nem elvárhatók az étrend-kiegészítő készítményektől. A felsorolt problémák betegségek, amelyek megoldása az orvos feladata gyógyszer ill. gyógyhatású készítmények segítségével.” Az Oxytarm kapcsán az OÉTi kifejtette, hogy a „reklámanyagban feltüntetett hatások (segít a székrekedés, hasmenés, aranyér, bélgyulladások esetén, a Candida elleni küzdelem nélkülözhetetlen eszköze stb.) megtévesztők, azt sugallják, hogy az említett betegségek megszűnnek a termék fogyasztásával. A Vivax kapcsán az OÉTI tudatta, a reklámanyagban feltüntetett hatások (növeli a szexuális vágyat és fantáziát, fokozza a potenciát és a libidót, csökkenti a depressziós tüneteket) élelmiszer készítményeken nem szerepelhetnek.

A Versenytanács döntése meghozatalakor a GVH már kialakult joggyakorlatát folytatva azt vette figyelembe, hogy az érvényben lévő törvények alkalmazása mellett a vállalkozások étrend-kiegészítőnek minősülő termékeinek nem tulajdoníthatnak gyógyhatást, illetve nem állíthatják, vagy sugallhatják, hogy a változatos, kiegyensúlyozott étrend nem alkalmas a szükséges tápanyagok bevitelére.
A Versenytanács a szankciók meghatározásakor súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás alá vont társaság ügyvezetője hasonló tárgyban indult, marasztalással záruló eljárásban szereplő vállalkozás vezető tisztségviselője volt, valamint azt, hogy az eljárás alá vont nem folytatott önkéntes jogkövető magatartást, illetve magatartása súlyosan felróható. A helyreigazító nyilatkozatokat azokban az újságokban kell közzétennie, ahol a jogsértő hirdetések rendszeresen megjelentek.

  • kapcsolódó anyagok
VERSENYJOG