Megnyílt az út a Budapesti Egyezmény amerikai elfogadása előtt

2005.07.29. Jogi Fórum

E hét keddjén az Egyesült Államok szenátusának illetékes bizottsága jóváhagyta a világ első számítógépes bűnözéssel foglalkozó szerződését, így az egyezmény ratifikálásához már pusztán a teljes plénum előtti, az év során később esedékes szavazás szükségeltetik.

A Külügyi Kapcsolatok Bizottságának mind a kilenc jelen lévő tagja szóbeli szavazatával fejezte ki általános egyetértését az Európa Tanács számítógépes bűnözésről szóló egyezményének rendelkezéseivel kapcsolatosan. Döntésük végeredményben a szoftvergyártók nehezen kiharcolt sikerét jelenti, hiszen e cégek sürgették leginkább az egyezmény Egyesült Államok részéről történő ratifikációját.

A szenátusnak az ügyben várható pozitív döntése inkább jelképesnek tekinthető, hiszen az USA jogrendszere már most is számos, a szerződés előírásainak megfelelő rendelkezést tartalmaz. A szerződést elfogadó államok olyan jogszabályok megalkotását vállalják, amelyekben szabályozzák a tárolt adatok átkutatását és zárolását, a titkosított internetes lehallgatást, a nemzetközi jogsegélyt, továbbá külön rendőrségi kérés esetén az internetszolgáltatók által tárolt adatok megtartásának lehetővé tételét.

Chris Dodd connecticuti szenátor azonban egy rövid keddi vitában hangsúlyozta, hogy egyes polgári jogvédők részéről felmerült néhány kérdés, amelyeket érdemes figyelembe venni. Dodd szerint e kérdések nem vélt törvénytelenségeket érintenek, felemlegetésükkel elsősorban az volt a szándéka, hogy az ülésről készült jegyzőkönyvben nyomuk maradjon.
Az Electronic Privacy Information Center nevű szervezet levéllel fordult a Külügyi Kapcsolatok Bizottságához melyben a szerződés ratifikálásának mellőzésére szólították fel a Szenátust. Kérésüket azzal indokolták, hogy a ratifikációval lehetségessé váló nyomozati eszközökkel szemben a személyiségi jogok és polgári szabadságjogok védelmére nem lennének megfelelő garanciák.

A szoftvergyártó cégek ugyanakkor a ratifikáció mihamarabbi kivívására sürgették lobbistáikat. A Business Software Alliance (BSA) szabályozásügyi kérdésekért felelős alelnöke, Robert Cresanti a szavazás után elmondta, hogy „az év elejétől kezdődően elég keményen igyekeztünk elfogadtatni az egyezményt”. Hozzátette, hogy a szerződés abban a határok nélküli világban teszi lehetővé az igazságszolgáltatást, ahol a számítógépes bűnözők szinte következmények nélkül tevékenykedhetnek.

A szoftvergyártók kiemelkedő figyelmének egyik oka az, hogy az egyezmény komolyan szankcionálja a szerzői és szomszédos jogok megsértését. Rendelkezései értelmében az egyezményhez csatlakozott országoknak büntetőjogukba be kell illeszteniük a világhálón érvényesülő szerzői jogok bitorlását és a szerzői jogot védő rendszerek kijátszását elítélő tényállásokat abban az esetben, ha az ezeket megvalósító cselekményeket szándékosan, haszonszerzési céllal egy számítógépes rendszer eszközeinek felhasználásával követik el. A fenti jogfogalmak meghatározása egyébként hasonlít az amerikai Digital Millenium Copyright Act szóhasználatára is.

Az egyezmény egy másik cikkelye arra kötelezi a részes államokat, hogy törvény adta eszközeikkel küszöböljék ki minden olyan hardver- vagy szoftvertermék internetes hozzáférhetőségét, melyek használatával lehetővé válik az egyezmény alkotói által összeállított listán található számítógépes bűncselekmények bármelyikének a megvalósítása.

Az egyébként közkeletűen Budapesti Egyezményként ismert nemzetközi szerződést eddig olyan államok ratifikálták, mint Magyarország, Románia vagy Horvátország. Korábban Bush elnök már felhívta a Szenátust az egyezmény ratifikációjára.

A szerződéshez csatolt egyik kiegészítő jegyzőkönyv lehetővé teszi „számítógépes rendszeren keresztül megvalósuló nyilvános rágalmazás” miatt börtönbüntetés kiszabását olyan esetekben, ha a passzív alanyok bizonyos (pl. etnikai vagy faji) sajátosságaik miatt egységes csoportot alkotnak. Ez a rendelkezés azzal a veszéllyel járhat, hogy egyszerűen bűncselekménynek minősülhet az is, ha valaki emailen keresztül zsidó vicceket küldözget.

Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma (államtitkársága - Department of Justice) szerint az alkotmány első kiegészítésében szereplő szólásszabadsághoz fűződő alapjog garantálása miatt alkotmányellenes lenne az ország számára e kiegészítő jegyzőkönyv aláírása. A fenntartások miatt tehát a kiegészítő jegyzőkönyv Szenátus általi ratifikálása nem várható. Más csatlakozó országok azonban várhatóan mindkét dokumentumot jogrendszerük részévé teszik.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
BÜNTETŐJOG
INTERNET
SZERZŐI JOG