A Magyar Ügyvédi Kamara reagál a Népszabadság közjegyői cikkére

2005.11.30. Jogi Fórum / Magyar Ügyvédi Kamara

A Népszabadság november 23-i számában "Nem januártól ellenőrzik a személyiket" címmel jelent meg tudosítás, mellyel kapcsolatban november 26-i, szombati számukban "Nem mindegy, kinél szerződünk" címmel és "Közokirat nem készülhet ügyvédnél" alcímmel a Magyar Országos Közjegyzői Kamara kérésére újabb cikk jelent meg.
Figyelemmel arra, hogy mind az első tudósítás, mind a közjegyzői kamara közleménye alapján készült újabb cikk számos félreérthető, ténybelileg sem helytálló, az ügyvédség alapvető érdekeit sértő megállapítást tartalmaz, a Magyar Ügyvédi Kamara állásfoglalást tesz közzé.

Az első cikk valóban tévesen állítja, hogy az ügyvédek is készíthetnek közokiratot, ezen részében a közjegyzői válasz korrekt. A közjegyzői tájékoztatás többi része azonban nem más, mint többé kevésbé burkolt reklám az ügyvédek kárára, annak ellenére, hogy a hatályos jogszabályok,- egyesek által vitatottan, de a mi álláspontunk szerint helyesen- mind a közjegyők, mind az ügyvédek esetében tiltják a reklámot. Ennek ellenére a közjegyők kérésére készült cikknek mind a címe, és még inkább az alcíme, kifejezetten sértő az ügyvédségre.
A cím - alaptalanul- azt sugallja, hogy az ügyvédek által készített szerződések kisebb értékűek, az alcím, és maga a közjegyői tájékoztatás pedig a közokirati formát olyan módon misztifikálja, ami alkalmas arra, hogy a nem jogász újságolvasókat megtévessze.

A közjegyők által készített okirat,- a jogszabály feljogosítása alapján- valóban közokirat és a közokirathoz valóban fűződnek olyan előnyök, melyeket nem kívánunk vitatni. Ezzel szemben,- a lakásmaffia tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság tapasztalatai szerint - közokirati jelleg valójában semmilyen védelmet nem nyújtott a hamis igazolványokkal felszerelt bűnözökkel szemben, sőt ellenkezőleg. A bűnözök több esetben azért készíttették közjegyzővel az adás-vételi szerődést, mert kihasználták a közjegyzői eljáráshoz és a közokirathoz fűződő bizalmat. A közjegyők sem tudták tehát - eddig- megakadályozni, sőt felismerni sem, ha valaki hamis vagy lopott személyi igazolvánnyal adott el ingatlant. Így tehát a közokirat senkit nem óvott meg a csalóktól. A változás valóban csak az igazolványok hamis voltának azonnali felismerhetőségétől várható. Azok az előnyök tehát, melyeket a közjegyzői állásfoglalás felsorol, nem érvek a lakásmaffia ellen, ezzel szemben tisztességtelen versenyelőnyhöz kívánják juttatni a közjegyőket, akik már eleve számos olyan privilégiummal rendelkezenek, melyek az üyvédeket kizárja bizonyos polgári jogi ügyletek intézésből.

Végül pedig azok az érvek, melyekkel a közjegyzői levél kecsegteti a potenciális feleket,- nevezetesen az azonnali végrehajthatóság- elsősorban pénztartozás, pl. kölcsön, tartozás elismerés esetében jelentenek valódi előnyt, adás-vételeknél azonban teljesen atipikus, hogy a vevőt kell a vételár kikényszerítésére perelni, figyelemmel arra, hogy a vételár megfizetésének biztosítására az eladók megfelelő biztosítékkal rendelkeznek a tulajdonjog fenntartása intézménye révén.

A fentiek szerint nem túl izléses, hogy a számos törvényadta monopóliummal rendelkező közjegyőség az ügyvédi praxis egyik legrégebbi és egyben alapvető tevékenysége, az adás-vételi szerőzdések készítése tekintetében kísérel meg versenyelőnyhöz jutni, a hatósági eljárás előnyeinek felcsillantásával, holott az okriatok készítése terén a közjegyző éppúgy alapvetően vállalkozóként jár el, mint az ügyvéd és tevékenységéért ugyanúgy - nem is kevés- munkadíjat számít fel.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZJEGYZŐK
ÜGYVÉDSÉG