A büntetés-végrehajtási intézeteket, rendőrségi és idegenrendészeti fogdákat érintő vizsgálat célja annak megállapítása, hogy miként hatályosulnak a fogvatartottak foglalkoztatására vonatkozó jogszabályi előírások, valamint a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzésére létrehozott Európai Bizottság (CPT) magyarországi látogatása során tett ajánlások és más nemzetközi kötelezettségek.
A fogvatartottak részére biztosított programlehetőségek – figyelemmel a tétlenség káros hatásaira – mennyiben felelnek meg az emberséges bánásmód követelményeinek, hogyan szolgálják a szabadulásuk utáni társadalomba való beilleszkedésüket.
A szabadságvesztés végrehajtási céljának elérése érdekében kiemelt jelentősége van annak, hogy az elítéltek a szabadságvesztés kezdetétől, sőt már az előzetes letartóztatás alatt is minként töltik el idejüket. A zárkáikba bezárva tétlenségre kényszerülnek, avagy dolgozhatnak, tanulhatnak, képezhetik magukat, személyiségük fejlődését szolgáló különféle programokon vehetnek részt, szabadidejüket értelmesen, hasznosan tölthetik el.
A letartóztatott személyekkel való emberséges bánásmód minimum irányelveiről szóló ENSZ ajánlás, az Európai Börtönszabályokról szóló R/87/3. számú Európa Tanácsi ajánlása, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának R/89/12. számú ajánlása a Börtönművelődésről, az előzetesen letartóztatottak Fogvatartási Szabályzatáról szóló 1994. évi ENSZ ajánlás tartalmaz ajánlásokat az elítéltek és az előzetesen letartóztatottak részére biztosítandó munkáltatásról és különféle programokról.
A CPT magyarországi látogatásai során több alkalommal kifejtette, hogy a fogvatartottaknak biztosított elfoglaltságok a bánásmód részét képezik.
Az 1994. évi látogatásról szóló CPT/95/21. számú jelentés III/C. 2. pontjának ajánlása alapján: haladéktalanul és gondosan meg kell vizsgálni a valamennyi fogvatartottat érintő napirendi tevékenységek fejlesztésének lehetőségeit, azzal a céllal, hogy minden fogvatartott a nap jelentős részét (azaz 8 vagy több órát) a cellán kívül tölthessen különféle értelmes tevékenységek végzésével (munka, oktatás, sport, kikapcsolódás, társas tevékenység, stb.).
Ezt az ajánlást a CPT megerősítette az 1999. évi látogatásáról szóló CPT 2000/21. számú jelentés I. számú függelékének B/4. pontjában, valamint a 2003. évi látogatásáról szóló CPT /2003/71. számú jelentés 44. pontjában is.
A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a fogvatartottak megfelelő foglalkoztatásának lehetőségei elmaradnak a kívánalmaktól. A vizsgálat feltárt néhány olyan okot és körülményt, amelyek nehezítik a fogvatartottak szélesebb körű és intenzívebb foglalkoztatását. Ilyen okok és körülmények a következők:
- a jogszabályi előírások nem kellő célra orientáltsága,
- a foglalkoztatáshoz szükséges tárgyi és pénzügyi feltételek szűkössége,
- a programok szervezéséhez szükséges szakemberek kevés száma.
A szabadságvesztés végrehajtásának rendje – az enyhébb végrehajtási szabályok és az átmeneti csoportba helyezés kivételével – jelenleg nem biztosítja kellően a progresszív végrehajtás jogszabályi feltételeit.
A szabadságvesztés végrehajtásának alapelvei közül hiányosan érvényesülnek a korszerű alapelvek, úgymint a normalizáció, a nyitottság, a felelősség, az együttműködés, az egyéniesítés és differenciálás, a progresszivitás elve, így ezek az alapelvek nem hatják át a hatályos jogi szabályozás rendszerét.
A feltételes szabadságra bocsátás jogszabályi feltétele sem ösztönzi kellően az elítéltet a szabadulás utáni társadalomba beilleszkedéshez való felkészülésre. A Btk. 47. §-ának (1) bekezdése ugyanis csak a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás vizsgálatát teszi objektívvé, ami csupán passzív magatartással is teljesíthető, de nem kívánja meg az elítélt aktív, beilleszkedésre irányuló magatartását.
A fentiekre tekintettel nincs kellő jogszabályi ösztönző rendszer ahhoz, hogy az elitélt részt vegyen különböző olyan programokon, amelyek a későbbi beilleszkedést szolgálnák.
A bv. intézetek részére pedig nincsenek meghatározva konkrét kötelezettségek a foglalkoztatási lehetőségek biztosítására.
A készülő büntetés-végrehajtási törvény várhatóan megoldja az említett jogszabályi problémákat. A Btk. kodifikálása során pedig célszerű lenne újra definiálni a feltételes szabadságra bocsátás jogszabályi feltételeit.
A foglalkoztatást gátló tényezők között kell említeni a bv. intézetek zsúfoltságát is. A vizsgált időszakban a bv. intézetek túltelítettsége országos viszonylatban 148%-os volt, egyes intézetekben azonban ezt meghaladó zsúfoltság is tapasztalható.
Örvendetes ugyanakkor – s ezt a vizsgálati tapasztalatok is alátámasztják –, hogy a fiatalkorúak elhelyezésére szolgáló bv. intézetek közül két objektum telítettsége nem haladta meg az elhelyezhető létszámot és csak a Szirmabesenyői Bv. Intézetben volt 30%-kal több fogvatartott.
A vizsgálat eredménye alapján megállapítható, hogy a fogvatartottak foglalkoztatása körében bv. intézetek a rendelkezésre álló erőforrások megfelelő hasznosítására törekednek, az intézményrendszer pedig jelenleg nem rejt olyan személyi, tárgyi és költségvetési tartalékokat, amelyek kiaknázása rövid távon jelentősen javíthatná a fogvatartottak foglakoztatásának helyzetét.
A rendőrségi fogdák vonatkozásában megállapítható, hogy az ott elhelyezett fogvatartottak foglalkoztatása nem biztosított, kizárólag a szabad levegőn tartózkodás, a televízió és rádió – műszakilag behatárolt – birtokban tartása, valamint a fogvatartott tulajdonában lévő könyv vagy sajtótermék tanulmányozása jelenthet elfoglaltságot. A rendőrségi fogdákban elhelyezett fogvatartottak számának jelentős csökkenése nyomán felszabaduló helyiség-állomány ilyen irányú hasznosítása bővíthetné a foglalkoztatási lehetőségeket.
Az idegenrendészeti fogdák felszereltsége némiképp kedvezőbb, de még ott is inkább az jellemző, hogy a fogvatartottak a nap jelentős részét a zárkákban töltik. Kiemelendő, hogy – szemben a rendőrségi fogdán való elhelyezés lehetséges 60 napos időtartamával – a külföldi állampolgár 1 évet is eltölthet a határőrség őrizetében. Ilyen körülmények között – az őrzési, biztonsági követelményeket is szem előtt tartva – fokozottan szükség van a szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges feltételek javítására.
A vizsgálat alapján a főügyészségek felhívták a fogvatartó intézetek parancsnokainak figyelmét a foglalkoztatás terén fellelhető tartalékok kihasználására.
