Fehérítenék a fekete milliárdokat

2005.12.29. Magyar Hírlap Online / me

Több százmilliárd forintot akar behajtani a kormány a feketén foglalkoztató vállalkozásokon. Az ehhez szükséges törvényeket meghozták, jövőre derül ki, mennyire eredményesek .

A január elsején hatályba lépő munkaügyi jogszabályváltozások nagy része a feketén és szürkén – ezen belül elsősorban a színlelt szerződésekkel – foglalkoztató munkaadók életét nehezíti meg. Jövőre drasztikusan emelkedik például a munkaügyi bírság: harmincezer forinttól húszmillióig terjed majd az eddigi maximum hatmillió helyett.
A bírság ráadásul már akkor is kiszabható, ha a munkaügyi jogszabály megsértése csupán egy munkavállalót érint, a jogsértés viszont súlyos.

A súlyos kategóriába tartozik a színlelt szerződéssel történő, illetve a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás, az egységes magyar munkaügyi adatbázisba való bejelentés elmulasztása, valamint a jogellenes munkaerő-kölcsönzés is. Ezek a jogsértések akár tízmillió forintba is kerülhetnek jövőre a vállalkozásoknak. A legkeményebb fellépésre és a legnagyobb büntetési tételekre a szisztematikusan, üzemszerűen szabálytalankodók számíthatnak.

Márpedig a fekete és a szürke foglalkoztatás bűnét nem lehet nem folyamatosan és szisztematikusan elkövetni. A renitensekre és a több súlyos jogsértést is elkövetőkre a maximális húszmilliós bírságot is kiszabhatják. Szeptember óta ráadásul a feketén és színlelt szerződéssel foglalkoztató cégvezetőknek a büntetőjogi felelősséggel is számolniuk kell.

A bejelentés nélküli foglalkoztatás és a színlelt szerződések is a munkaügyi ellenőrzések fókuszában lesznek. Jövőre az építőipar és a mezőgazdaság mellett a kereskedelem, a vendéglátás, a feldolgozóipar, a szállítás, sőt a személy- és vagyonvédelem területén működő cégek számíthatnak arra, hogy gyakrabban jelennek meg náluk a munkaügyi felügyelők. Az állami támogatások oldalán is igyekeznek törvénytiszteletre és persze adózási fegyelemre szorítani a cégeket. Az államháztartásról szóló törvény módosítása megszigorítja az állami pénzekhez való hozzájutás feltételeit. A támogatások odaítélésének új szempontja "a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége". A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy állami támogatást csak azok a cégek kaphatnak, amelyeknél fel sem vetődik a szerződés nélküli foglalkoztatás gyanúja.

Egy másik törvénymódosítás arról gondoskodik, hogy a munkaerő-kölcsönzés ne jelenthessen kibúvót a közterhek megfizetésének kötelezettsége alól, a munkáltatók ne alkalmazhassák a kölcsönzés intézményét – visszaélésként – a munkavállalókkal szemben. A munka törvénykönyvének módosítása pedig azt akarja megakadályozni, hogy a munkáltatók teljesíthetetlen normák alkalmazásával kibújjanak még a minimálbér megfizetése alól is.