Vagyonértékelőt keres a Ferihegyi repülőtér korábbi üzemeltetője annak megállapítására, hogy milyen kár érte a négy évvel ezelőtti “kilakoltatás” következtében. A számla akár százmilliárdos is lehet, ezt a magyar adófizetőknek kellene állniuk. Emellett további perek is indultak, amelyek újabb milliárdos kiadást jelenthetnek a magyar államnak.
Egyetlen nagy nevű könyvvizsgáló sem vállalta annak felderítését, hogy milyen kár érte a Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő és Hasznosító Kft.-t (FUF) a négy évvel ezelőtti “újraállamosítással”. A cég ezért most új pályázatot írt ki a megfelelő auditor kiválasztására – tudta meg a Magyar Hírlap.
A magyar–kanadai tulajdonban levő céget – mint arról többször beszámoltunk – az Orbán-kormány egy határozattal megfosztotta a repülőtér 12 évre szóló üzemeltetési jogától, s a cég azóta sem kapott semmiféle kártérítést veszteségeiért. A december végén megjelent híradások szerint a FUF választottbírósághoz fordult annak érdekében, hogy végre nyilvánvalóvá váljon: ki jogosult a ferihegyi 2/B terminál üzemeltetésére – erre szólt ugyanis a 12 évre kötött koncessziós szerződés.
Ha a bírák a FUF mellett döntenek, a cég akár százmilliárd forintos kártérítésben is részesülhet – körülbelül ennyit tehet ki a 2002–2010 között elmaradt, illetve várhatóan elmaradó haszon. (A pontos összeget egy vagyonértékelőnek kell meghatároznia a bírósági tárgyalás előtt. Egyelőre csak annyi biztos, hogy a FUF 2002-es üzleti terve a következő kilenc évre félmilliárd dollárnál is nagyobb árbevételt prognosztizált, ez pedig az elmúlt évek gyors forgalomnövekedése mellett egyáltalán nem tűnik túlzottnak.)
A kártérítési per azért bír különös jelentőséggel, mert formálisan az ellen a Budapest Airport Rt. (BA) ellen folyik, amelyet a múlt év végén privatizáltak. A nyertes brit BAA tavaly év végén a 465 milliárd forintos vétalárat már is utalta a többi közt a Ferihegyi repülőtér 75 évre szóló üzemeltetési jogának megszerzése fejében. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint ugyanakkor az új tulajdonosnak nem kell tartania egy esetleges százmilliárdos kártérítési kötelezettségtől, azt ugyanis a magyar állam fizetné ki.
A négy éve csak papíron működő FUF drasztikus lépését egy adóhivatali vizsgálat kényszerítette ki. Az APEH ugyanis tavaly áprilisban átfogó vizsgálatot kezdett a cégnél – ez egyébként egyáltalán nem volt indokolatlan, hiszen a vállalat az Orbán-kormány döntése után csak formailag működött, még a 2002-es évről sem készült mérleg, döntéseket a tulajdonosok nem hoztak, és a vezető testület – a felügyelőbizottság – sem működött.
Az adóhivatal októberben lezárult vizsgálata 1,2 milliárd forintos adóhiányt állapított meg. A döntést a FUF megfellebbezte. (Az adóhiány oka éppen a reptér működtetésének 21 milliárdos vagyoni értékű jogából, valamint egy 24 milliárd forintos hitel visszafizetéséből származott. Ez utóbbit egyébként a cég helyett a magyar állam fizette vissza 2002 februárjában.)
