Kontroll a munkahelyen - mit lehet és mit nem?

2006.01. 6. HírTV

A munkáltatók egy része minél részletesebben szeretné tudni, alkalmazottai mivel töltik ki munkaidejüket. Ennek felderítésére valaki a munkatársak e-mail és internet használatát követi nyomon, mások a telefonhívásokat listáztatnák ki, és az sem ritka, hogy kamerák segítségével figyelik a kollégák minden percét. Pedig az ellenőrzés csak előzetes tájékoztatással lehetséges, hívásokat listáztatni pedig egyoldalúan nem lehet.

"A munkáltató belenézhet az e-mailezésbe, megnézheti, munkaidőben milyen oldalakat látogattunk az interneten, a munkahelyi számítógépen lévő dokumentumokat is megvizsgálhatja, és figyelhet minket akár több kamerával is. De csak abban az esetben teszi ezt jogszerűen, ha a megfigyelés és nyomonkövetés tényéről tájékoztatta a munkavállalókat. Tehát ha a dolgozók tudnak arról, hogy felvétel készül róluk, illetve hogy dokumentumaikba, leveleikbe, internet használatukba belelátnak" - mondta el Sipos Márta, munkajogász.

A kamera

Előfordul, hogy a dolgozókat kamerával figyeli a mindent tudni akaró főnök.
Mint az adatvédelmi biztos honlapján található tájékoztatóból kiderül, ebben az esetben tájékoztatnia kell a kollégákat a felszerelésről. Ez azonban nem elegendő, informálnia őket arról is, hogy rögzítik-e illetve tárolják-e majd a kamerák által felvett képet, és ha igen, milyen célból. "A vezetőnek azt is el kell mondania, hogy ki férhet hozzá a képekhez, és hogy meddig tárolják azokat" - tette hozzá Dr. Sipos Márta munkajogász.

A kamerák felszereléséhez mindemellett a dolgozók hozzájárulása szükséges. Ha ezt nem kapja meg a munkáltató, akkor csak olyan kamerarendszert használhat, amelynek képein nem ismerhetők fel az érintettek, azok alapján a munkatársakat azonosítani nem lehet.

Nem árt tudni egyébként, hogy a kamerával megfigyelteknek joguk van megtekinteni a róluk készült felvételeket, és ha úgy látják jónak, kérhetik azok törlését is.

A számítógépen tárolt adatok

Ha a munkáltató személyes használatra adta a számítógépet, az érintett hozzájárulása nélkül nem ismerheti meg az azon tárolt személyes jellegű anyagokat. A munkahelyi számítógépen tárolt adatokba a dolgozók beleegyezése nélkül is belenézhet - de csak ha előzetesen tudatta velük, hogy egy ilyen ellenőrzésre gyakorlatilag bármikor sor kerülhet, viszont előtte közölnie kell a dolgozókkal az ellenőrzés várható időpontját, ilyen esetben az nem jöhet váratlanul.

Elektronikus levelezés

Az elektronikus levelezés tekintetében különbséget kell tenni az alkalmazott személyes használatára adott és a cég ügyeinek intézését szolgáló e-mail címek között.
Míg a vezető a cég ügyeinek intézésére szolgáló postafiókba/e-mailekbe bármikor betekinthet, addig a csak az érintett munkavállaló számára hozzáférhető postafiókba kizárólag a dolgozó hozzájárulásával teheti meg.

Internet-használat

Az Internet használatát a munkáltató abban az esetben ellenőrizheti, ha az internetezést csak a munka végzése céljából engedélyezte, és felhívta az alkalmazottak figyelmét az internet használatának korlátozására, és az utólagos ellenőrzés lehetőségére is.

Ha a munkavállalók úgy férhetnek hozzá az internethez, hogy előzetesen nem kaptak ilyen tartalmú tájékoztatást - esetleg a munkáltató kifejezetten hozzájárult a magáncélú használathoz -, az internet használatra vonatkozó adatokat a munkáltató nem ismerheti meg. Ha mégis vizsgálja, és erről kimutatást készít vagy készíttet, jogellenes adatkezelést végez.

Telefonszámok listázása

Nem listáztathatja ki a munkáltató a céges telefonokról hívott számokat, ilyen módon nem ellenőrizheti a telefon használatát. Mind a hívó, mind a hívott fél személyes adatának minősül ugyanis az, hogy az adott időpontban beszélgetést folytattak, és azt egymással tették. Személyes adat, hogy egy munkavállaló egy meghatározott telefonszámot hív, és személyes adat az is, hogy a hívott fél valamilyen kapcsolatban áll a hívó féllel. Mivel a hívott fél hozzájárulásának beszerzése gyakorlatilag nem lehetséges, a híváslista készítése még a munkavállalók hozzájárulása esetén is jogszerűtlen.

Ha mégsem így történnének a dolgok...

Ha a munkáltató jogszerűtlenül kezeli az adatokat, polgári eljárásban van lehetőség a személyiségi jogok érvényesítésére. A perben követelhető az esetlegesen felmerült - vagyoni és nem vagyoni - kár megtérítése is.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
MUNKAJOG