Az ügyvédek minimális díjtételeinek rögzítése korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát?

2006.02. 2.

Poiares Maduro Főtanácsnok szerint az olasz szabályozást nem igazolja közérdeken alapuló kényszerítő ok.

Olaszországban szabályozás rögzíti az ügyvédek munkadíjának kötelező minimális és maximális díjtételeit. A díjszabást az Ügyvédi Kamara Országos Tanácsa kétévente állapítja meg, és ezt követően az igazságügy-miniszter hagyja jóvá.

Az Európai Közösségek Bírósága az említett díjszabás kialakításának módját az Arduino-ügyben már vizsgálta, és a közösségi versenyjog szabályaival összeegyeztethetőnek ítélte. A Bíróság úgy vélte, hogy az olasz állam az ügyvédi tevékenység szabályozását nem engedte át a magánszférának, mivel az ügyvédi kamara csak javaslatot terjesztett az igazságügy-miniszter elé, akinek joga volt e tervezetet módosíttatni vagy annak alkalmazását elhalasztani.

Ezen ítélet fényében két olasz bíróság azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a szabályozás egyéb elemei is összhangban vannak-e a versenyszabályokkal és a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével.

A Capodarte és Macrino ügyben a Tribunale di Roma azt kérdezi, hogy a peren kívüli jogi szolgáltatások díjainak rögzítése megfelel-e a közösségi jognak. Capodarte asszony és Macrino úr vitában áll ügyvédjével, Meloni úrral, aki peren kívüli jogi szolgáltatásokért olyan ügyvédi díjak megfizetését követeli, amelyek összegét a felperesek vitatják.

A Cipolla-ügyben a Corte d'appelato di Torino azt kérdezi a Bíróságtól, hogy annak a tilalma, hogy az ügyvédek és ügyfeleik az ügyvédek szakmai díjszabását rögzítő szabályozásban meghatározott díjazástól eltérő megállapodást köthessenek, megfelel-e a közösségi jognak. E kérdést a Portolese asszony és ügyvédje, Cipolla úr közötti, ez utóbbi ügyvédi díjára vonatkozó jogvita keretében tették fel.

Miguel Poiares Maduro főtanácsnok 2006.02.1-én megtette indítványát.

A szakmai díjszabás alkalmazása a peren kívüli jogi szolgáltatásokra

A főtanácsnok az Arduino-ítéletben adott megoldás megerősítését javasolja. Ez az olasz szabályozás teljes egészének állami jellegén és nem a különböző típusú jogi szolgáltatások lehetséges versenyellenes hatásainak különleges természetén alapul.

A főtanácsnok tehát azon a véleményen van, hogy egy olyan szabályozás, amely az ügyvédek peren kívüli jogi szolgáltatásokért járó munkadíjának szakmai díjszabását rögzíti, megfelel a közösségi versenyjognak, feltéve, hogy az tényleges állami felügyelet alatt áll, és hogy a bíró azon jogkörét, hogy – amikor valamely, az ügyvédi díjak összegére vonatkozó jogvitában határoz – ettől eltérjen, a közösségi joggal összhangban értelmezik oly módon, hogy annak versenyellenes hatását korlátozzák.

A szakmai díjszabást rögzítő szabályozástól eltérő megállapodás tilalmának kérdésében a főtanácsnok indítványa ugyanebbe az irányba mutat.

A szakmai díjszabás összeegyeztethetősége a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével

A főtanácsnok először is kiemeli, hogy a szakmai díjszabást – noha különbségtétel nélkül alkalmazandó minden, Olaszországban szolgáltatást nyújtani kívánó ügyvédre – csak az olasz ügyvédek helyzetének és költségeinek figyelembevételével állapítják meg.

A díjszabásban rögzített minimális díjtételek megakadályozzák az Olaszországon kívül letelepedett ügyvédeket abban, hogy Olaszországban e minimális díjtételeknél alacsonyabb díj ellenében nyújtsanak jogi szolgáltatásokat még akkor is, ha erre lehetőségük lenne.

Egyébiránt a külföldi ügyvédhez fordulni kívánó olasz állampolgárok meg vannak fosztva attól a lehetőségtől, hogy teljes mértékben élvezzék a közös piac előnyeit, mivel még akkor is tilos számukra a jogi szolgáltatásokhoz való hozzáférés az olasz díjszabásnál alacsonyabb áron, ha e szolgáltatások valamely más tagállamban rendelkezésre állnak.

A minimális ügyvédi díjak tehát a szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozását jelentik, mert semlegesítik az Olaszországon kívül letelepedett ügyvédek versenyelőnyét. Ezt a korlátozást nem igazolja közérdeken alapuló kényszerítő ok. Ugyanis, noha az ügyvédi hivatásrend megfelelő működése biztosításának célkitűzése jogos, Olaszország nem bizonyította, hogy a minimális ügyvédi díjak rögzítése miképpen alkalmas ennek elérésére.

(A főtanácsnok indítványa a C-94/04. és C-202/04. sz. ügyekben. Cipolla kontra Portolese, Macrino e Capodarte kontra Meloni)

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYVÉDSÉG
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA