Nehezebb lesz kijogászkodniuk a szabadalmi védettség alól a gyógyszermolekulákat a főként koppintásra szakosodott magyarországi cégeknek. Hamarosan eljár ugyanis az idő a gyógyszeripar egyik kedvenc jövedelemfokozó receptje fölött: kifutnak a 90-es évekbeli, eljárásokra vonatkozó szabadalmak.
Formailag is lezárult tegnap a Richter csontritkulás elleni gyógyszerével kapcsolatban indított szabadalombitorlási per. A Fővárosi Bíróság a Richter javára tett pontot a bonyolult jogi eljárás végére. Ám a történetnek még koránt sincs vége: a per miatti forgalomfelfüggesztés okozta kárra hivatkozva a Richter rekordösszegű, több mint hárommilliárd forint kártérítést követel majd egy másik perben a szemben álló MSD Kft.-től. Az eddigi legnagyobb, forgalomkorlátozás miatti kártérítés azonban az utolsó lehet.
Hamarosan elzáródik ugyanis egy gyógyszerfejlesztési egérút. Már csak körülbelül 1200 olyan gyógyszerszabadalom van érvényben a Magyar Szabadalmi Hivatal adatai szerint, amely nem a hatóanyag molekuláját védi, hanem annak előállítási eljárását. Magyarországon 1994 júniusa előtt nem volt lehetséges a termékek levédése, így a gyógyszerek hatóanyagáé sem. Ma a beadott ágazati szabadalmak körülbelül háromnegyede új vegyületet vagy molekulát véd.
Az érvényes eljárásjogi szabadalmakból körülbelül ezer az, amely régi gyógyszerre vonatkozik. Az ilyen, a kilencvenes évek első felében megadott szabadalmak szakértők szerint sokkal nehezebben védhetők meg a gyenge jogi pontokra vadászó generikus gyártókkal szemben, mint az azóta elterjedtté vált hatóanyag-szabadalmak.
A főként generikus gyógyszereket gyártó magyarországi cégek jogászai ugyanis eddig nem kis profitot szereztek azzal, hogy a legjobban menő “originális” gyógyszereket kipiszkálták az eljárási szabadalom lyukacsos ernyője alól. A manőver sikere után saját gyártmányukkal taroltak a piacon. Csak tavaly több mint tízmilliárd forintos forgalmat generált a legsikeresebb magyar gyógyszercégnek, a Richter Rt.-nek az a két gyógyszer, amelynek gyártási jogát perben szerezte meg. A másik nagy magyarországi gyártó, az Egis Rt. minden évben több tíz-, esetenként százmillió forintot különít el perei költségeire.
A klasszikus recept eddigi talán legelhíresültebb alkalmazása az volt, amikor a Richter Rt. a világ legnagyobb gyógyszercégének, az amerikai Pfizernek egyik népszerű vérnyomáscsökkentő molekuláját állította elő egy új eljárással. A Richter ellen a cég 2000-ben pert indított, ám az ügyet tárgyaló bíróságok sorra a magyar társaságnak adtak igazat. A Richter óriásit nyert: az amlodipin hatóanyagú vérnyomáscsökkentő 2004-ben már kétszer annyit hozott a cégnek, mint eredeti feltalálójának.
A cégek nem is csinálnak titkot abból, hogy figyelik a lehetőségeket. “A magyar vegyészek hagyományosan erősek abban, hogy egy ugyanolyan molekulát gazdaságosabb és jobb módon állítsanak elő” – mondja Beke Zsuzsa, a Richter Rt. kommunikációs igazgatója. Sőt van olyan “független utas” eljárásuk, amely olyannyira hatékony, hogy még az originális gyártó is tőlük vásárolja. A kérdéses szabadalmak persze 2007-ig mind lejárnak. “Lehet tudni, hogy ezek a lehetőségek meg fognak szűnni, ez egy teljesen tervezhető dolog” – jegyzi meg Beke.
Ám az agilis “utángyártókkal” szemben a globális gyógyszermultik addig is próbálnak védekezni. Zömében úgy, hogy a szabadalombitorlást megállapító vagy elutasító per idejére ideiglenesen betiltatják a náluk általában vagy harminc százalékkal olcsóbb kópiák forgalmazását. Legutóbb az MSD Kft. is így tett egy olyan manőver keretében, amelyet Vajda András, a cég vezetője így kommentált: “Ez egy kötelező táncjáték része, ahol mindenki tudja a szerepét.”
Ám a szabadalmi törvény áprilistól életbe lépő módosítása értelmében már aligha lesz ezt könnyű elérniük: e szerint az eddig szinte automatikusan megadott tiltás helyett a bíró mérlegelhet. Szimmetrikusabbá válik a kártérítési letét is: a bíró a forgalom felfüggesztése helyett kártérítési letétet kérhet majd a generikus cégtől. Most egyszerűbb a menetrend: az originális fizet biztosítékot, a generikus kivonja a termékeit. Ha azonban a bírók mérlegelési joga nő, kevesebb lesz a forgalomfelfüggesztés, így a kártérítés is.
