A választási eljárással kapcsolatos főbb alkotmánybírósági döntések

2006.03.24. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság az elmúlt több mint másfél évtizedben számos határozatában vizsgálta az országgyűlési képviselők választásával, illetőleg a választási eljárás­sal kapcsolatos jogszabályok alkotmányosságát.

A kopogtatócédulák alkotmányossága (1990)
2/1990. (II. 18.) AB határozat (Magyar Közlöny, 1990/16.)

Az Alkotmánybíróság az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági felülvizsgálata során össze­e­gyez­tethetőnek találta az alaptörvénnyel a kopogtatócédulák hasz­nálatának szabályozását. A határo­zat in­dokolása szerint a választópolgár maga jogosult eldönteni, hogy az ajánlás érdeké­ben felfedi-e bizonyos személyes adatait egy párt, illetőleg a választás törvé­nyességét ellenőrző szervek előtt vagy sem.

A választások tisztasága (1994)
298/B/1994 (VI. 17.) AB határozat (Alkotmánybírósági Közlöny, 1994/3.)

Az Alkotmánybíróság elutasította az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény 40. § (5) bekezdése és az 1994. május 8. napjára kitűzött országgyűlési képvi­selőválasztások választási szervei mellett működő választási munkacsoportok fela­datairól szóló belügyminiszteri rendelet 1. számú melléklete V. fejezetének 4./a) pontja alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt. A testület nem osztotta azt az álláspontot, hogy a kifogásolt ren­delkezések alapvető joguktól foszt­ják meg mindazokat a választópolgárokat, akik a választás második fordulójá­nak időpontjában a lakóhelyüktől távol vannak és nem kértek a választás első for­dulóját megelőzően igazolást. Az Alkotmánybíróság kifejtette: a támadott törvényi rendelke­zésben megállapított korlátozás szükségességét a vá­lasztás tisztasága, a vá­lasztási visszaélések megelőzése indokolja. Az alkotmánybírák emlékeztettek arra, hogy a korábbi szabályozás lehetősé­get adott volna arra, hogy a válasz­tási eredmény isme­retében a szavazás második fordulójának időpontjáig kiadható igazolások alap­ján a szavazók az egyéni választókerületekben a szavazás eredményét az igazolással visszaélve befolyásolják. A törvény módosított rendelkezése azonban – mutatott rá a testület – éppen az ilyen jellegű választási visszaélések megelőzésére irányul.

A jelölő szervezetek emblémája (2002)
70/2002. (XII. 17.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2002/156.)

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a helyi önkor­mányzati kép­viselők és polgármesterek választása kapcsán alkotott be­l­ügyminiszteri rendeletben a jelölő szervezetek emblémájának méretét szabályozó szövegrészt. A testület meg­állapította, hogy az alkotmány­ban meghatározott jogszabályi hierarchia rendjét is sérti a rendelet mel­lékletének az a szövegrésze, amely szerint a jelölő szervezet emb­lémája 20 mm átmérőjű körben jelenik meg a szavazólapon. A törvényalkotó a konk­rét szavazólapok adattartalma kialakításához, az adattartalom megjelenítéséhez ele­gendőnek ítélte meg a választási eljárási törvény előírásait, és erre vonatkozóan nem is adott felhatalmazást a belügymi­niszter számára.

A külföldön tartózkodó választók szavazásban való részvétele (2004)
32/2004. (IX. 14.) AB határozat (Magyar Közlöny 2004/128.)

Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megálla­pítására irányuló indítványnak helyt adva úgy határozott, hogy az alkotmány 70. § (1) bekezdésében szabályozott alapvető jogokat sértő – mulasztásban megnyilvánuló – alkotmányellenes helyzet jött létre annak következtében, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg azokat a rendelkezéseket, amelyek a választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok számára az országgyűlési képviselők választásán aktív választójoguk gyakorlásának, illetőleg az országos népszavazáson a szavazásban való részvételük módját és garanciáit szabályozzák. Hivatalból eljárva ugyancsak mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség fennállását állapította meg amiatt is, hogy a törvényhozó a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényben nem al­kotta meg a külképviseleti szavazás tekintetében a szavazás titkosságát biztosító rendelkezéseket. Időközben az Országgyűlés eleget tett jogalkotási feladatának.

Az egyéni választókerületek nagysága (2005)
22/2005. (VI. 17.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2005/81.)

Az Alkotmánybíróság határozata szerint az egyenlő választójog alapel­véből követ­kező alkotmányos követelmény, hogy az egyéni választóke­rületekben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térjen el egymástól, továbbá az egyes területi választókerületenként megszerezhető országgyűlési képviselői man­dátumok száma szorosan igazodjon a választásra jogosultak számához. Ezért felhívta a parla­mentet, hogy jog­al­kotási fela­datának – az országgyűlési képviselők soron következő választását kö­vetően – 2007. június 30-ig tegyen ele­get.

A választási szervek döntésével kapcsolatos kifogás határideje (2005)
23/2005. (VI. 17.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2005/ 81.)

Az Alkotmánybíróság határozata szerint alkotmányellenes a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 77. § (3) bekezdése, illetve a 78. § (1) bekezdése. A két ren­delkezést azért semmisítette meg azonnali hatállyal a testület, mert a törvényből nem állapítható meg egyértelműen az, hogy a választási szervek döntéseivel kapcsolatos kifogást mennyi időn belül lehet benyújtani. Az Alkotmány­bíróság ugyanebben a határozatában – a fentiekben foglaltakon túlmenően és attól függetlenül – arra is kö­telezte az Országgyűlést, hogy a népszavazásra külön jogor­voslati határidőket álla­pítson meg, és ezáltal biztosítsa a jogorvoslathoz való jog gya­korlásának a népszava­zás speciális jellegéhez igazodó feltételeit és eljárásjogi garan­ciáit. A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet megszüntetésére 2005. december 31-ei ha­táridőt állapított meg. Az Országgyűlés még nem tett eleget jogalkotási feladatának.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
VÁLASZTÁS