Adatvédelmi biztosi vizsgálat a jogszabályok kötelező elektronikus közzétételéről

2006.04. 6. Jogi Fórum / Adatvédelmi biztos hivatala

2006 januárjában a Magyar Újságírók- és Készítők Európai Szövetségének elnökének panasza alapján vizsgálatot indított az adatvédelmi biztos arról, hogy miként teszik közzé az interneten a jogszabályokat az erre kötelezett állami szervek.

Az ombudsman a vizsgálat lezárását követően ajánlást adott ki.

Az ajánlás abból indult ki, hogy a jogszabályok kihirdetése nélkül nincs érvényes jog, a jogszabályok megismerhetősége nélkül nincs jogállam. A jogszabályok – ha úgy tetszik –, elsők tehát a közérdekű adatok sorában. Ezért az elektronikus információszabadságról szóló, idén január 1-jén hatályba lépett 2005. XC. törvény elfogadása, a jogszabályok kötelező elektronikus közzétételének előírása fontos lépés volt a közérdekű adatok nyilvánosságának szélesítése terén. A Magyar Közlöny és a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteményének internetes közzététele várhatóan erősíti az állampolgári jogtudatot, az önkéntes jogkövetést, segíti a civil szervezetek tevékenységét.

A vizsgálat megállapította, hogy a jogszabályok közzétételi gyakorlata lényegében megfelel a törvény előírásainak. A Magyar Közlöny használata azonban a jogkereső állampolgár számára rendkívül korlátozott. Csak arra van lehetősége, hogy az egyes számok szövegének egészét és kizárólag pdf. formátumban kimásolja, illetőleg, hogy a szövegen belül szavakra keressen. Az adott esetben több száz oldalt kitevő példányban nem lehet a tartalomjegyzékben felsorolt egyes jogszabályokra ugrani, nem lehet a szövegből részleteket elektronikusan kimásolni, és sem az egész szöveget, sem annak részeit nem lehet kinyomtatni.

A Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye a törvény rendelkezésének megfelelően az adott napon hatályos jogszabályok szövegét tartalmazza. A felhasználó a jogszabályok számára, címére, valamint a szövegében kereshet, hozzáértőbb felhasználó a jogszabályt részben vagy egészben kimásolhatja és kinyomtathatja. Nem találhatja meg azonban a már elfogadott, de hatályba még nem lépett jogszabályokat, mint ahogy a már hatályon kívül helyezett, de egyes esetekben (például hatósági ellenőrzéssel összefüggésben vagy bírósági eljárás során) még alkalmazandó jogszabályokat sem. Az érdeklődőnek csak arra van lehetősége, hogy az aktuális dátumot megelőző vagy követő 20 napon belül hatályba lépett, illetőleg hatályba lépő jogszabályok, valamint az adott napon hatályba lépett módosítással érintett jogszabályok listáját megtekintse.

Az ajánlás hangsúlyozza, hogy a jogalkotó miközben kinyílvánította, hogy elvárható az államtól, hogy a jogszabályok megismerhetőségét mindig a legmagasabb technikai színvonalon a lehető legtöbb ember számára a lehető legalacsonyabb költséggel biztosítsa - indokolatlanul szűkre szabta ezt az állami kötelezettséget. Nem volt kellően tekintettel arra, hogy a jogyanyagban való jobb tájékozódás lehetősége Magyarországon különösen indokolt, hiszen a rendszerváltás és az Európai Unióhoz való csatlakozás miatti jogharmonizáció az egész hazai joganyag átalakítását követelte és követeli meg. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 16 év alatt közel kétezer törvény és törvénymódosítás, mintegy négyezer kormányrendelet, több tízezernyi miniszteri és önkormányzati rendelet született. A joganyagban való eligazodást tovább nehezíti Magyarország uniós csatlakozása, a közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabályok hatalmas mennyisége.

Ha az állam az internet segítségével a felhasználó szempontjából a mindenkor legfejlettebbnek tekintett módon bárki számára hozzáférhetővé teszi a joganyagot, útmutatókkal segíti az abban való eligazodást, nem kegyet gyakorol. A XXI. században, az információs társadalom korában a tájékozódni akaró jogkereső állampolgár érdekeit az állami költségvetés fiskális szempontjai nem előzhetik meg. Nem egyeztethető össze a modern, szolgáltató állam eszméjével, hogy a joganyagban való valódi eligazodás lehetősége csak azok számára adott, akik ezt képesek megfizetni. A jogszabályok dzsungelében való tájékozódás elősegítése az államnak is eminens érdeke, hiszen ezzel erősíthető a jogbiztonság. Az állam nemcsak a jogi kultúra javításához járul ezzel hozzá, hanem fontos lépést tesz annak érdekében, hogy a jogban való eligazodás ne kevesek kiváltsága legyen.

Az ajánlás – egyebek mellett – felkéri az igazságügyminisztert és az informatikai és hírközlési minisztert, hogy kezdeményezzék az elektronikus információszbadságról szóló törvény módosítását annak érdekében, hogy az a rendelkezésre álló mindenkori legmagasabb technikai, informatikai színvonalon és a felhasználó számára a legelőnyösebb módon garantálja a Magyar Közlöny elektronikus változatának, valamint a hazai joganyag elektronikus gyűjteményének használatát.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
ADATVÉDELMI BIZTOS