Az Európai Bíróság munkarendje

2006.05.24. JogiForum.hu

Az Európai Közösségek Bíróságának május végi munkarendjén olyan fontos ügyek is szerepelnek, mint a magyar regisztrációs adó közösségi joggal való összhangját érintõ Nádasdi-ügy, az idõbeli hatály vizsgálata miatt az iparûzési adónk szempontjából fontos német Meilicke-ügy, valamint az amerikai hatóságok az európai légiutasok adataihoz való hozzáférését lehetõvé tevõ közösségi jogszabályokat támadó európai parlamenti keresetek ügye.

2006. május 22-e (hétfő) és 2006. május 28-a (vasárnap) között az Európai Bíróságon ún. "semaine blanche" lesz, azaz az említett héten nem lesznek tárgyalások, ítélethirdetések, és nem kerül sor főtanácsnoki indítványok felolvasására sem.

A május 29-től június 2-ig tartó munkahét során az EKB május 30-án, kedden adja ki sajtóközleményét Európai Parlament kontra Tanács (C-317/04) és az Európai Parlament kontra Bizottság (C-318/04) ügyekben hozott ítéletéről.

Az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően olyan jogszabályokat fogadott el, amelyek az Egyesült Államok területére, területéről vagy területén keresztül járatot indító légi utasszállítókat arra kötelezik, hogy elektronikus hozzáférést biztosítsanak helyfoglalási és indulásellenőrzési rendszereikben a Passanger Name Recordsnak (PNR) nevezett adatokhoz. Mivel a Bizottság úgy vélte, hogy e rendelkezések ellentétesek lehetnek a személyes adatok védelméről szóló közösségi és tagállami jogszabályokkal, tárgyalásba kezdett az amerikai hatóságokkal. E tárgyalások eredményeként a Bizottság megállapította, hogy az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Irodája (CBP) megfelelő védelmi szintet biztosít a Közösségből továbbított személyes adatoknak. A Tanács 2004. május 17-én határozatot fogadott el az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti, a PNR adatoknak a Közösség tagállamai területén működő légi szállítók általi feldolgozásáról és a CBP-nek történő továbbításáról szóló megállapodás megkötéséről. A megállapodást az érintett felek 2004. május 28-án, Washingtonban kötötték meg, amely napon a megállapodás rögtön hatályba is lépett. Az Európai Parlament a Bíróságtól a tanácsi határozat (C-317/04. sz. ügy) és a megfelelőségi határozat (C-318/04. sz. ügy) megsemmisítését kéri.

Sajtóközlemény jelenik meg továbbá a Bizottság kontra Írország ügyben hozott ítéletről (C-459/03), melynek alapvető kérdése, hogy megsértette-e Írország a közösségi jogot azzal, hogy a sellafieldi atomerőművel kapcsolatban Nagy-Britanniával fennálló jogvitájának rendezését egy nemzetközi választottbíróságtól kérte az Európai Bíróság helyett? Poiares Maduro főtanácsnok 2006. január 18-án megtett indítványában úgy vélte, hogy a választottbírósági eljárás megindításával Írország megsértette a közösségi jogból eredő kötelezettségeit.

Május 30-án kedden kerül sor továbbá ismételt tárgyalásra a Meilicke ügyben (C-292/04), melynek tárgya, hogy különbséget lehet-e tenni a belföldről, illetve egy más uniós tagállamból származó osztalék között a jövedelem-adótörvény alapján alkalmazandó adójóváírás tekintetében.

A jövedelemadóról szóló német törvény az osztalék-kifizetések tekintetében adójóváírást tesz lehetővé. Ezen adójóváírási mechanizmus lehetővé teszi az adóalanyok számára, hogy az adóhatóságnak befizetendő jövedelemadójukból levonják a németországi székhellyel rendelkező társaságoktól kapott osztalékuk bizonyos százalékát. A jóváírási rendszer azonban nem alkalmazható a más tagállamokban székhellyel rendelkező társaságoktól kapott osztalékokra.

1995 és 1997 között a német állampolgárságú és németországi lakóhellyel rendelkező H. Meilicke, aki holland és dán társaságok részvényeit birtokolta, az említett részvények után osztalék-kifizetésben részesült. Az időközben elhunyt H. Meilicke örökösei sikertelenül kérelmezték a bonni adóhatóságnál az említett osztalék alapján a jövedelemadó tekintetében adójóváírás alkalmazását.

H. Milicke örökösei ezután a kölni Finanzgericht-hez fordultak, amely azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a tőke szabad mozgására vonatkozó közösségi rendelkezések megengedik-e az említett német adójóváírási szabályozás alkalmazását.

Tizzano főtanácsnok 2005. november 10-én megtett indítványában úgy vélte, hogy a kérdéses német adójogi szabályozás ellentétes a közösségi joggal, javasolva egyúttal az ítélet időbeli hatályának korlátozását is. Az indítvány megtétele után az ügyben eljáró bírói tanács úgy ítélte meg, hogy az időbeli hatály kérdésének jelentősége miatt az ügyet nagytanács elé kell utalni, mely eljárási aktus a tárgyalás ismételt megnyitásával jár.

2006. június 1-én, csütörtökön kerül sor tárgyalásra a Nádasdi ügyben (C-290/05), melyben az EKB a magyar regisztrációs adó a közösségi joggal való összhangjával foglalkozik.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságtól érkezett, a magyar bíróság által feltett két kérdés lényegében arra vonatkozik, hogy regisztrációs adónk összhangban van-e a közösségi joggal. Az alapügyben egy magyar magánszemély egy használt gépkocsit hozott be Németországból Magyarországra, a rá kivetett adót nem is vitatta, azt megfizette. Később a vámhatóság megemelte a már kivetett adó összegét, arra hivatkozva, hogy jogszabályváltozás miatt a gépjármű importőrének már eredetileg is nagyobb összegű adót kellett volna fizetnie. A gépjármű importőre ezen ismételt adókivetés jogosságát vitatta, a regisztrációs adó közösségi jogba ütközését azonban nem tette szóvá, az ügyben eljáró perbíróság szerint viszont helyénvaló hivatalból kikérni a közösségi bírói fórum véleményét, amennyiben felmerül egy nemzeti jogszabály közösségi joggal való összhangjának kérdése.

A perbíróság szerint az importból származó használt autót sújtó regisztrációs adó összege nagyobb, mint az értékben vele megegyező belföldi használt autó úgynevezett maradványadó tartalma – azaz a regisztrációs adóról szóló törvény (RAT) a használtautók piacán közvetve a hazai és külföldi használtautók között különbséget tesz – ezzel a RAT túllépi a belső adók kivetése körében élvezett tagállami szabadság határait. Az eltérés abból adódik, hogy a regisztrációs adó – hangsúlyozom a jelen ügy tényállásának keletkezésekor – figyelmen kívül hagyja az adó összegének meghatározásánál a gépkocsi forgalmi értékét, nem tesz különbséget használt, valamint új autó között. Az új járművek után megfizetett regisztrációs adó avulással számított maradványértéke így mindig jóval kisebb lesz, mint az import használt gépjárművek után fizetendő adó, hiszen míg az előbbi járművek avulással csökkenő árának csökken az arányos adótartalma is, addig az importált használt autó mindig úgy adózik, mint az új gépjárművek. Az adó összegének meghatározásakor a gépjármű értéke tehát nem, csak annak motortérfogata és környezetvédelmi besorolása bír jelentőséggel. A perbíróság szerint a kérdés az, hogy a regisztrációs adó preferálja-e a belföldi használt autók vásárlását és azzal negatív diszkriminációt jelent-e a más tagállamból beszerzett használt autók piacára, azaz az EK-Szerződés 90. cikkébe ütközik-e.

Az Elsőfokú Bíróság 2006. május 31-én szerdán tart tárgyalást a Dresdner Bank kontra Bizottság (T-44/02), a Bayerische Hypo- und Vereinsbank kontra Bizottság (T-54/02 és T-56/02), a Deutsche Verkehrsbank kontra Bizottság (T-60/02) és a Commerzbank kontra Bizottság (T-61/02) egyesített ügyekben

2004 októberében az Elsőfokú Bíróság megsemmisítette a Bizottság azon határozatát, amellyel az 100 millió eurót meghaladó összegű bírságot vetett ki német bankokra, egy olyan megállapodás megkötése miatt, amelyben e bankok a nemzeti valuta euróra történő átváltásakor alkalmazandó átváltási díjat határozták meg. Az ügyben ún. makacssági ítélet született, mivel a Bizottság a számára előírt határidőn belül elmulasztotta benyújtani a védekezését tartalmazó dokumentumokat.

A Bizottság a jelen eljárásban az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzatának 122. cikke alapján kéri az említett makacssági ítélet hatályon kívül helyezését. Az ügy érdekességét az adja, hogy fennállása óta az Elsőfokú Bíróság először tárgyal olyan kérelmet, amely az alperes (ügyünkben a Bizottság) távolléte miatt hozott marasztaló ítélet hatályon kívül helyezésére irányul.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA