A művi meddővé tétellel kapcsolatos határozatról

2006.05.26. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság nem zárta ki a művi meddővé tétel arányos törvényi korlá­tozásának lehetőségét – nyilatkozta Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke.

Az Alkotmánybíróság (AB) tavaly november 14-i határozatában alkotmányellenes­nek nyilvánította és június 30-ai hatállyal megsemmisítette az egészségügyi törvény azon rendelkezését, mely szerint a művi meddővé tétel családtervezési célból a 35. életévét betöltött vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező személynél végez­hető el. Az Alkotmánybíróság általában nem szokta kommentálni határozatait, most azonban a félreértések és félremagyarázások miatt kivételt kell tenni – nyilatkozta az MTI-nek Bihari Mihály. „A művi meddővé tétellel kapcsolatos határozatunkat még tavaly novemberben hoztuk, több mint héthónapos határidőt adva a jogalkotónak, hogy orvosolja a sza­bályozás fogyatékosságait. Hosszú hónapokig nem történt semmi, és csak néhány hete került a figyelem középpontjába a kérdés. Erre tekintettel indokolt kiemelni a határozat néhány megállapítását” – mondta az AB elnöke. Arra a sajtóban több helyütt megfogalmazódott felvetésre, hogy a határozat nem ad lehető­séget az államnak a művi meddővé tétel születésszabályozási célokból való korláto­zására, Bihari Mihály így reagált: az Alkotmánybíróság nem önmagában a korláto­zást, hanem az aránytalan korlátozást minősítette alkotmányellenesnek.

Az alkotmánybírák rámutattak: sem népesedéspolitikai szempontok, sem az állam egészségvédelmi kötelessége nem teszi alkotmányosan elfogadhatóvá, hogy a tör­vény a vér szerinti gyermekek számától teszi függővé az önrendelkezési jog érvé­nye­sítését. Az alkotmányellenes korhatárral kapcsolatban viszont így szól a határozat in­doklása: „elsősorban a törvényalkotónak kell mérlegelnie, hogy a művi meddővé té­tel feltételeinek meghatározásakor indokolt-e eltérni a cselekvőképesség általános életkori határától, és ha igen, akkor milyen mértékben.” Miután a betöltött 18. életév a cselekvőképesség általános életkori határa, a tör­vényalkotónak igen széles a mérle­gelési tartománya. A határozatban is hivatkoztunk külföldi példákra, megjegyezve azt, hogy a sterilizációról való döntésképesség kor­határa államonként eltérő, és nem feltétlenül egyezik meg az általános döntésképes­ség korhatárával. Például ez Auszt­riában és Dániában 25 év, az Egyesült Államokban 21 év, Japánban 20 év, míg Spa­nyolországban 18 év. Nemzetközi összehasonlításban kivételesnek mondható a ma­gyarhoz hasonló olyan szabályozás, amely a családter­vezési célú meddővé tételt – a döntésképességi korhatáron túl – objektív feltételektől teszi függővé – fejtette ki az AB elnöke. Hangsúlyozta: az AB a családtervezési célú művi meddővé tétel­lel össze­függésben az egyén önrendelkezési jogának súlyos és aránytalan korlá­tozá­sát minő­sítette alkotmányellenesnek, ami nem zárja ki az arányos törvényi kor­láto­zás lehető­ségét. Az életkori határok meghúzásakor a törvényhozónak ugyanak­kor mérlegelnie kell azt is, hogy a társadalmi mobilitás és életvitel a korábbiakhoz képest jelentősen átalakult, illetve sokszínűbbé vált.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG