Regisztrációs adó: az Európai Bíróság tárgyalást tartott a Nádasdy-ügyben

2006.06. 2. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságtól érkezett, a magyar bíróság által feltett két kérdés lényegében arra vonatkozik, hogy regisztrációs adónk összhangban van-e a közösségi joggal.

Az alapügyben egy magyar magánszemély egy Volkswagen Passat típusú, használt gépkocsit hozott be Németországból Magyarországra, a rá kivetett adót nem is vitatta, azt megfizette. Később a vámhatóság – módosítva korábbi határozatát – megemelte a már kivetett adó összegét, arra hivatkozva, hogy jogszabályváltozás miatt a gépjármű importőrének már eredetileg is nagyobb összegű adót kellett volna fizetnie. A gépjármű importőre ezen ismételt adókivetés jogosságát vitatta, a regisztrációs adó közösségi jogba ütközését azonban nem tette szóvá, az ügyben eljáró perbíróság szerint viszont – figyelemmel az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatára – helyénvaló hivatalból kikérni a közösségi bírói fórum véleményét, amennyiben felmerül egy nemzeti jogszabály közösségi joggal való összhangjának kérdése.

A perbíróság szerint az importból származó használt autót sújtó regisztrációs adó összege – az alapügy keletkezésekor hatályos szabályozás szerint – nagyobb, mint az értékben vele megegyező belföldi használt autó úgynevezett maradványadó tartalma – azaz a regisztrációs adóról szóló törvény (RAT) a használtautók piacán közvetve a hazai és külföldi használtautók között különbséget tesz – ezzel a RAT túllépi a belső adók kivetése körében élvezett tagállami szabadság határait. Az eltérés abból adódik, hogy a regisztrációs adó – hangsúlyozom a jelen ügy tényállásának keletkezésekor – figyelmen kívül hagyja az adó összegének meghatározásánál a gépkocsi forgalmi értékét, nem tesz különbséget használt, valamint új autó között. Az új járművek után megfizetett regisztrációs adó avulással számított maradványértéke így mindig jóval kisebb lesz, mint az import használt gépjárművek után fizetendő adó, hiszen míg az előbbi járművek avulással csökkenő árának csökken az arányos adótartalma is, addig az importált használt autó mindig úgy adózik, mint az új gépjárművek. Az adó összegének meghatározásakor a gépjármű értéke tehát nem, csak annak motortérfogata és környezetvédelmi besorolása bír jelentőséggel. A perbíróság szerint a kérdés az, hogy a regisztrációs adó preferálja-e a belföldi használt autók vásárlását és azzal negatív diszkriminációt jelent-e a más tagállamból beszerzett használt autók piacára, azaz az EK-Szerződés 90. cikkébe ütközik-e.

A magyar bíróság által feltett kérdések

Megengedi-e [az] EK-Szerződés 90. cikk (1) bekezdése a tagállamoknak a más tagállamból származó használt autók tekintetében egy olyan adó fenntartását, amely teljesen figyelmen kívül hagyja a gépkocsi értékét, és a fizetendő adó összegét kizárólag a gépjármű műszaki tulajdonságai (motor típusa, lökettérfogata), valamint környezetvédelmi osztályba sorolása alapján határozza meg?

Amennyiben az első kérdésre adott válasz igenlő; összeegyeztethető-e az EK-Szerződés 90. cikk (1) bekezdésével a regisztrációs adóról szóló, perben alkalmazandó 2003. évi CX. tv. az importból származó használt autók tekintetében, figyelemmel arra, hogy a regisztrációs adóról szóló törvény hatályba lépését megelőzően Magyarországon korábban már forgalomba helyezett gépjárművek után regisztrációs adót fizetni nem kell?

Írásbeli észrevételek

Az előzetes döntéshozatali eljárásról annyit kell tudni, hogy írásbeli és szóbeli szakaszból áll, az arra jogosultak, tehát a tárgyalás előtt írásbeli, majd a tárgyaláson szóbeli észrevételeket tehetnek. Az arra jogosultak az alapügy (tehát a magyar bíróság előtti ügy) felperese és alperese, a tagállamok és a közösségi intézmények. Írásbeli észrevételt tett a magyar és a lengyel kormány, valamint a Bizottság.

A magyar kormány álláspontja szerint a nemzeti bíróság által a Bírósághoz benyújtott előzetes döntéshozatalra utaló határozat elfogadhatatlan, mivel a Bíróság nem képes arra, hogy a feltett kérdésekre olyan választ adjon, amely elősegítené a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás lezárását. Emellett a magyar kormány úgy véli, hogy a szóban forgó szabályozás összhangban áll az EK-Szerződés 90. cikkel.

A lengyel kormány a magyar kormányéval lényegében egyező állásponton van a 90. cikkel való összhang kérdésében.

A Bizottság szerint összeegyeztethetetlen az EK-Szerződés 90. cikkével egy olyan gépjármű regisztrációs rendszer alkalmazása, amely teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a személygépkocsi regisztráció napján érvényes tényleges értékét, s így a más tagállamból származó használt gépkocsikra olyan mértékű adót vet ki, amely módszeresen meghaladja a nemzeti területen már regisztrált, hasonló használt gépjárművek értékébe beépülő adó maradványértéket.

Szóbeli észrevételek

Szóbeli észrevételeket tettek: az alapügy felperesének jogi képviselője, a magyar kormány és a Bizottság.

Az alapügy felperesének jogi képviselője szerint a regisztrációs adó nincs összhangban az EK-Szerződés 90. cikkével. A magyar kormány és a Bizottság lényegi kérdésekben az írásbeli észrevételeikben kifejtetteket részletezte.

További eljárás

A tárgyalás végén az ügyben főtanácsnokként eljáró Sharpston főtanácsnok asszony tudatta, hogy indítványát 2006. július 13-án, csütörtökön teszi meg. Mindez azt jelenti, hogy az ítélethozatalra még ez év őszén sor kerülhet.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA