Kenőpénz? Természetesen!

2006.09.21. Piac & Profit

A GfK Csoport 2001 óta Európa korrupciós klímájáról évente elkészített tanulmányának idei adatai szerint az európaiak túlnyomó többsége minden körülmények között erkölcstelennek tartja a kenőpénzt. A válaszadók - eltérő mértékben ugyan - az állam szerepét hangsúlyozzák a korrupció elleni harcba az egyénével szemben. A kelet-közép-európai országok lakói inkább beletörődnek a jelenség létezésébe, mint nyugat-európai társaik.

A GfK Csoport a Transparency International megbízásából 2001 óta évente készíti el a "Korrupció Európában" tanulmányát, mely a korrupciót, mint társadalmi jelenséget vizsgálja. Idén a nemzetközi kutatás már 21 ország mintegy 22.000 lakosának megkérdezésével zajlott. A tanulmány - többek között - olyan kérdéseket kutat, mint a korrupció társadalmi elfogadottsága és elterjedtsége, a korrupcióval kapcsolatos lakossági toleranciaküszöb, az intézményekkel szembeni bizalmatlanság mértéke, a csúszópénzek szükségessége.

Nyugaton 8 százalék törődik bele
A tanulmányban publikált adatok szerint az Európai Unió legutóbb, 2004-ben csatlakozott tagországaiban megkérdezetteknek 19 százaléka gondolja úgy, hogy a kenőpénz természetes része az életnek, és aki élni szeretné a maga életét, annak ebbe bele kell törődnie. Az EU 25 tagállamában az állítással egyetértők aránya 14 százalék, Nyugat-Európában 8 százalék, míg a kelet-közép-európai országokat vizsgálva 23 százalékra tehető. Magyarországon 2006-ban a megkérdezetteknek szintén 23 százaléka vélekedik így, ami a helyzet egyfajta javulásáról tanúskodik úgy 2004-hez (27 százalék), mint 2001-hez (24 százalék) képest is.
Ezzel párhuzamosan vizsgálták a szakemberek azt, az egyes nemzetek megkérdezettjei milyen arányban tartják minden körülmény között erkölcstelennek a kenőpénz adását.

Leginkább elítélően a mélyen katolikus Lengyelország (86 százalék), Görögország (84 százalék), Ausztria (84 százalék), Svédország (81 százalék), Észtország (81 százalék) és Portugália (80 százalék) megkérdezettjei nyilatkoztak. Magyarországon a válaszadóknak mintegy 64 százaléka gondolja úgy, hogy a kenőpénz nem tekinthető semmilyen körülmények között erkölcsös megoldásnak.

Portugália, Bulgária, Románia
A kutatási adatok értelmében a korrupció terén az elmúlt három évben végbement változásokat legnegatívabban Portugália, és az EU csatlakozás előtt álló Bulgária, valamint Románia lakossága látja. Az Unióhoz 1986-ban csatlakozott Portugáliában a megkérdezettek 65 százaléka érzékelt az elmúlt három évben növekedést a korrupció szintjében, ez az arány Bulgáriában 64 százalék, Romániában pedig 63 százalék. Magyarországon a megvesztegethetőség mértékének emelkedéséről a válaszadók nem egészen fele, mintegy 45 százaléka számolt be - ez az arány a kutatásban résztvevő országok körében Ausztriát követően (41 százalék) a második legalacsonyabb arány.

További részletek: http://www.piac-profit.hu/?…