Közös bevándorlási politikát akar az EP

Közös uniós bevándorlási és menekültpolitika kialakítását sürgeti az Európai Parlament. A képviselők a menekülteket kibocsátó országok támogatását, az Európába érkezett menekültek integrálását is kiemelt fontosságúnak tartják, és nem értenek egyet az illegális bevándorlók tömeges legalizálásával.

Az EP megszavazta, hogy a rendőrségi és igazságügyi együttműködésnél, így a legális bevándorlásnál is az együttdöntést és - az egyhangúság követelménye helyett - a tanácsi minősített többséget alkalmazzák.

Humanitárius vészhelyzet most, munkaerőhiány majd

Az EP emlékeztet „az EU déli külső határain fekvő több tagállamban fennálló humanitárius vészhelyzetre, amelyben migránsok ezrei haltak meg a Földközi-tengeren, illetve arra, hogy - főként 2006 nyarán - jelentős tömegben érkeztek a bevándorlók”.

A Parlament idézi azt a bizottsági tanulmányt, amely szerint „a jelenlegi bevándorlási tendenciákkal 2010 és 2030 között a 25 EU-tagállamban a munkaképes korú lakosság számának csökkenésével mintegy 20 millióval csökken majd a munkavállalók száma”, és „a mérsékeltebb bevándorlásra nagyobb szükség lesz annak érdekében, hogy ki lehessen elégíteni az EU munkapiacának szükségleteit, illetve biztosítani lehessen Európa jólétét”.

Az EP kudarcnak nevezi, hogy „a Tanács hét évvel a tamperei Európai Tanács után és a Parlament többszöri kérése ellenére sem tudja meghatározni a közös bevándorlási politikát, ellenben minden törvényes bevándorlással kapcsolatos ügyben fenntartja az egyhangú döntéshozatalt és a konzultációs eljárást”.

Közös teherviselés

A Parlament úgy véli, a bevándorlással kapcsolatos felelősséget és pénzügyi terhet a tagállamoknak közösen kell viselniük.

Az EP felszólítja a tagállamokat, „tegyék hozzáférhetővé a menedékjog-kérelmezési eljárást, alkalmazzák következetesen és szigorúan a befogadási irányelvet, valamint gondoskodjanak a menedékjogi kérelmek gyors és hatékony elbírálásáról”

A képviselők szerint el kellene fogadni egy, a méltányos visszatérésről szóló EU-irányelvet.

A menekültek legalizálásának spanyol példájára utalva a szöveg kimondja: „az illegális bevándorlók tömeges rendszabályozása nem nyújt hosszú távú megoldást, mivel nem nyújt megoldást a mögöttes problémákra”.

Sürgősségi alap, a kibocsátó országok fejlesztése

Az EP felszólítja a Bizottságot, mielőbb nyújtson be javaslatot „egy olyan sürgősségi alap létrehozására, amely a segítségnyújtással foglalkozó szakértői csoportokat finanszírozná, gyakorlati segítséget nyújtana a határokon a bevándorlók fogadásához, és megoldást nyújtana a tagállamokban kialakuló humanitárius válsághelyzetekben”. Ebbe az új alapba a képviselők szerint a 2007-2013-as időszakra egy olyan sürgősségi mechanizmust is be kellene építeni, amely a vészhelyzetek során anyagi támogatást nyújtana.

A Parlament szerint „világos terveket kell alkotni a származási és tranzitországok fejlesztésére és az ottani befektetésekre, ideértve a gazdasági lehetőségeket előmozdító kereskedelmi és mezőgazdasági politikákat is”. kell, hogy ilyen gyakorlat ne létezhessen”.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG