Az EU-tagállamok külügyminiszterei kedden Luxembourgban üdvözölték, hogy Románia és Bulgária jövő év január elsején az Európai Unió tagjává válik. Az ülésen mondott felszólalásában így tett Göncz Kinga magyar külügyminiszter is, de egyben jelezte: egyes kérdésekre a budapesti vezetés kiemelt figyelmet fordít majd.

Luxemburgi tanácskozásukon a külügyminiszterek leszögezték: elégedetten fogadták a két ország csatlakozásának zöld fényt adó bizottsági jelentést. Közleményükben üdvözölték azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a két ország eddig tett a felkészülés érdekében, ugyanakkor – az Európai Bizottsággal összhangban – a reformfolyamatok folytatására kérték a bolgár és román vezetést. Egyben támogatásukról biztosították a Bizottság döntését, hogy Brüsszel továbbra is ellenőrizni fogja mindkét országban az igazságügyi reform menetét, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelem és a korrupció elleni harc állását, s szükség esetén akár egyes EU-támogatások visszatartására is sor kerülhet. “Ezek a rendelkezések arra szolgálnak, hogy a csatlakozás után is garantálni lehessen az EU intézményeinek és politikáinak jó működését” – fogalmaz a közlemény.

Göncz Kinga a luxembourgi ülésen, felszólalásában hangsúlyozta: egyetért azzal, hogy az Európai Bizottság szeptember végi, a csatlakozási időpontot jóváhagyó országjelentéseiben szigorú és folyamatos ellenőrzési mechanizmusokat írt elő. Magyarország kiemelt figyelmet kíván fordítani olyan rendezetlen ügyekre, mint a környezetvédelem, az adózás, a gépjármű-biztosítás, az állategészségügy és a kisebbségi ügyek – illetve arra, hogy ezekben a kérdésekben a megjelölt feladatokat teljesítik-e a felek. Magyarország azt is vizsgálni kívánja, hogy a bizottsági intézkedések valamennyi problémát orvosolják-e. Magyarország itt román részről folyamatos politikai elkötelezettséget szeretne látni.
Göncz Kinga elmondta: a magyar vezetés üdvözli, hogy a Romániával kapcsolatos bizottsági országjelentés a kisebbségi törvény ügyében kiemeli, miszerint e téren szoros figyelemmel kell követni a bukaresti törvényhozási folyamatokat. “Ezt Magyarország olyan jelzésnek tekinti, amely azt mutatja, hogy az EU Romániától előrelépést vár ebben az ügyben” – mutatott rá Polgár Viktor szóvivő.