Problémás a belügyi együttműködés további mélyítése

2006.12.15. BruxInfo

Láthatóan nem boldogultak az állam- és kormányfők csütörtökön a bel- és igazságügyi együttműködés további mélyítésével, így a többségi szavazás újabb területekre való kiterjesztésével.

Nem kapott teljes körű támogatást a csütörtöki uniós csúcstalálkozón a vétójog további korlátozását szorgalmazó kezdeményezés a bel- és igazságügyi együttműködésben, de a kérdés végleges elvetéséről sem lehet beszélni. Hasonlóképpen az a – mindenekelőtt német részről támogatott – felvetés sem kapott kellő támogatást, hogy a továbblépés lehetséges irányát az egyelőre befagyasztott alkotmányos szerződés vonatkozó részeire történő utalással jelöljék ki.

A bel- és igazságügyi együttműködés nagy része ma már a közösségi folyamatok úgynevezett „első pilléréhez” tartozik, amelynél a hatékonyabb döntéshozást lehetővé tevő többségi szavazás dominál. Ez azonban ma még nem érvényes a rendőri és bírói együttműködés nagy részére, ahol változatlanul az egyhangú döntéshozás a meghatározó – az esetek többségében valakinek az ellenkezése miatt lassítva, vagy akár lehetetlenné téve a továbblépést. Az Európai Bizottság emiatt vetette fel már tavasszal a - tagok egyhangú döntésén alapuló - „átlépés” lehetőségét a többségi szavazásra ezen a területen is, amit a most véget érő finn elnökség is erőteljesen felkarolt.

A Huszonötök csütörtöki vitájában főként a luxembourgi és a belga kormányfők emeltek szót a leendő váltás mellett, ami azonban fennakadt a brit és a skandináv, valamint részben a szlovák és a lengyel küldöttségek ellenkezésén. Német részről úgy vélték – egyebek között Portugália és Lettország támogatását is élvezve -, hogy az optimális megoldást voltaképpen már egyszer magában foglalta a parkolópályára szorult alkotmányos szerződés (az megszűntette volna a vétót ezen a területen is). A leendő csúcsnyilatkozat Bruxinfo birtokába került szövegtervezete a találkozó előtt még tartalmazott is egy ilyen szellemű utalást az egyelőre félre tett alkotmányra.

Az állam- és kormányfők vitájából aztán nyilvánvalóvá vált, hogy bár mindenki egyetértett a bel- és igazságügyi együttműködés fontosságában, az ezt övező állampolgári várakozások jelentőségében, valamint abban is, hogy a jelenlegi rendszer nem tesz lehetővé hatékony döntéshozást a vétójogot megtartott területeken, azonban a lehetséges megoldást tekintve sem az „átlépési lehetősége”, sem az alkotmányos szerződés történő utalás nem bír kellő támogatással. Egyelőre problematikusnak ítéli a kérdést a magyar diplomácia is. Miként egy kormányzati forrás fogalmazott: Magyarország hagyományosan a közösségi megoldások és módszerek híve. Mindez azonban a „harmadik pillér” hatáskörében maradt rendőri és bírói ügyek esetében több bonyolult – esetleg alkotmányjogi – kérdést is felvet, és ezért hazánk számára egyelőre nem volna egyszerű a javasolt váltás közvetlen alkalmazása.

A Bruxinfo értesülései szerint a résztvevők többsége pozitívan reagált Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök azon felvetésére, hogy kérjék fel az EU-belügyminiszterek tanácsát: vizsgálják meg az adott területeken az „átlépési klauzula” optimális alkalmazásának a lehetőségeit. Lengyel részről konkrét területeket is megemlítettek, ahol létjogosultsága lehet ennek (mint például a terrorizmus és az illegális bevándorlás elleni küzdelem). Csütörtök éjszaka még nem volt egyértelmű, vajon a pénteki zárónyilatkozatban ezek a kezdeményezések végül helyet kaphatnak-e majd vagy sem.

Bizottsági illetékesek a csütörtöki vitát kommentálva úgy vélték, hogy középtávon megoldás lehet az is, ha átfogó megállapodások erőltetése helyett egy-egy konkrét ügyben, eseti alapon kezdik alkalmazni – közös egyetértés alapján - a hatékonyabb döntéshozás módszerét, precedenst teremtve és utat nyitva fokozatos intézményesülése előtt.

Mint diplomaták a csúcstalálkozó helyszínén megjegyezték, a napi gyakorlat mindenképpen kitermel majd valamilyen megoldást: ez lehet akár a tagállamok kisebb csoportja között önként felvállalt „megerősített együttműködés”, vagy az EU keretein kívül kötött, tagállamok közötti megállapodás. Mindennek már vannak is látható jelei: a 2005 májusában eredetileg 7 EU-tag között aláírt úgynevezett prümi szerződéshez éppen múlt héten csatlakozott újabb 4 uniós ország. A megállapodás – amelynek Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Luxembourg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia a részese, hatályba lépése pedig 2007 tavaszán esedékes – éppen a kérdéses területeken vetít előre szorosabb kooperációt az erre kész államok hatóságai között.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZIGAZGATÁS
EURÓPAI UNIÓ