EKB: ítélet az Opell modellekről

2007.01.26. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

Valamely, játékok tekintetében is lajstromozott járművédjegy engedély nélküli elhelyezése különösen akkor tiltható meg, ha az sértheti e védjegy mint játékok tekintetében lajstromozott védjegy funkcióit.

A Landgericht Nürnberg-Fürth (Németország) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló első irányelv* egyes rendelkezéseinek értelmezését kéri az Európai Közösségek Bíróságától. Jelen ügyben az Adam Opel gépjárműgyártó cég a jogosultja a Németországban 1990. április 10‑én különösen gépjárművek és játékok tekintetében lajstromozott „Opel logónak”. 2004 elején az Adam Opel értesült arról, hogy az Autec Németországban az ő engedélye nélkül, az Opel Astra V8 kupé kicsinyített másának távirányítós játékmodelljét gyártja és értékesíti, amelynek díszrácsán, az eredeti gépjármű mintájára, az Opel logó is szerepel.

Az Adam Opel úgy véli, hogy az Opel logónak az Autec által a gépjárművek kicsinyített modelljein történő alkalmazása az ő játékok tekintetében lajstromozott védjegye bitorlásának minősül. Ezért a cég elsődlegesen azt kérte a Bíróságtól, hogy tiltsa el az Autec-et az Opel logónak gazdasági tevékenység körében történő használatától.

A Bíróság emlékeztet arra, hogy a védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít arra, hogy az bárkivel szemben felléphessen, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal. Ennek a célja az, hogy lehetővé tegye a jogosult számára különös jogosulti érdekeinek védelmét, azaz annak biztosítását, hogy a védjegy betölthesse szerepét, különösen azt, hogy a fogyasztók számára garantálja az áru eredetét.

Ennélfogva a játékok tekintetében lajstromozott és az Opel-logóval azonos megjelölés Autec által történő használata csak akkor tiltható meg, ha az sérti vagy sértheti e védjegy funkcióit. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak meghatározása – a németországi játékok átlagos vásárlóit referenciaként véve alapul –, hogy e feltételek fennállnak-e.

Az abból a tényből levonható következményeket illetően, hogy egyrészt az Opel logó gépjárművek tekintetében is oltalom alatt áll, másrészt pedig úgy tűnik, hogy a védjegy Németországban e termékek tekintetében jóhírnévnek örvend, a Bíróság hangsúlyozza, hogy a védjegyjogosult csak azt a használatot tilthatja meg, amely alapos ok nélkül, indokolatlanul kihasználja az említett védjegy mint gépjárművek tekintetében lajstromozott védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét, vagy az ahhoz fűződő jogokat sérti.

Végezetül a Bíróság nemmel válaszol arra a kérdésre, hogy a valamely védjeggyel azonos megjelölésnek az e márkájú gépjárművek kicsinyített játékmodelljein történő elhelyezése a kicsinyített modellek valamely jellemzőjére vonatkozó olyan jelzésnek minősül-e, amelyet a védjegyjogosult nem tilthat meg. A szóban forgó használat mindössze a kicsinyített játékmodellek élethű leképezésének és forgalmazásának egyik eleme, és annak nem az a célja, hogy az említett modellek valamely jellemzőjére vonatkozóan jelzést nyújtson.

  • A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelv (HL 1989., L 40., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1, kötet, 92. o.).

(C-48/05. sz. ügy)

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA