A Bíróság az elkövetkező két hétben több Németországot érintő ügyet is tárgyal, így például a VW gyárban élvezett állami többletjogosítványokat vagy a Görögországban a második világháborúban okozott károk kérdését.

Bizottság kontra Németország (C-112/05)

A február 12-től február 16-ig tartó munkahét során a Bíróság február 13-án, kedden jelenteti meg sajtóközleményét a Bizottság kontra Németország (C-112/05) ügyben. A Bizottság az ún. VW-törvény (A Volkswagenwerk korlátolt felelősségű társaság társasági részesedéseinek privatizációjáról szóló törvény) miatt indított kötelezettségszegési eljárást Németországgal szemben. E törvény értelmében a VW részvényeseire és menedzsmentjére a részvénytársaságokról szóló törvény általános hatályú rendelkezéseitől eltérő, különleges szabályok vonatkoznak, így például egy részvényes a szavazati jogok csak maximum 20%-át birtokolhatja, Németország és Alsószászország tartomány különleges jogosítványokat élveznek. Ezek alkalmazása a Bizottság szerint sérti a letelepedés szabadságának és a tőke szabad mozgásának elvét

Gintec International Import-Export GmbH kontra Verband Sozialer Wettbewerb e.V. (C-374/05)

Főtanácsnoki indítvány megtételére kerül sor a Gintec International Import-Export GmbH kontra Verband Sozialer Wettbewerb e.V. (C-374/05) fogyasztóvédelmi tárgyú ügyben. A Gintec gyógyszerforgalmazó cég 2000 májusában ginszengből (egy gyógynövényfajta) készült gyógyszertermékét egy a fogyasztók kikérdezésével végzett vizsgálat eredményére hivatkozva reklámozta. A vizsgálat kimutatta, hogy a termék fogyasztóinak nagy része elégedett a termékkel és hogy a megkérdezettek hosszú távon is a termék fogyasztói kívánnak maradni. Emellett a Gintec a termék fogyasztói számára sorshúzást szervezett, melyen való részvétel feltételéül egy formanyomtatvány kitöltését, valamint a termék csomagolásának visszaküldését állította. Egy gyógyszeripari vállalakozásokból álló versenyvédelmi egyesület (a Verband Sozialer Wettbewerb) bírósági eljárást indított a Gintec reklámozási gyakorlata miatt, arra hivatkozva, hogy a német jog tiltja a fogyasztók ajánlásaival, köszönőleveleivel stb. támogatott gyógyszerreklámozást, valamint a gyógyszerreklámozás sorshúzással való kombinálását. Az ügyben fellebbviteli bíróságként eljáró Bundesgerichtshof megállapította, hogy az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2004/27/EK irányelv nem ír elő ilyen szigorú reklámozási korlátozásokat, csupán egészségügyi szakembereknek, kutatóknak és közismert személyiségeknek tiltja a gyógyszerek népszerűsítését, valamint tiltja az olyan reklámozást, amely helytelen vagy félrevezető módon utal a gyógyulás tüneteire. A német bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a nemzeti jog előírhat-e a közösségi jognál szigorúbb gyógyszer-reklámozási feltételeket, illetve, hogy fennáll-e az irányelv szerinti “gyógyulási tünetre” vonatkozó helytelen és félrevezető utalás, ha a reklámozó egy szakértelemmel nem rendelkező harmadik személyek körében végzett kikérdezést a reklámozott gyógyszer általános pozitív összértékelésével ad tovább, anélkül, hogy az értékelést meghatározott alkalmazási területekhez rendelné.

Bizottság kontra Németország (C-132/05)

Tárgyalásra is sor kerül ezen a napon, a Bizottság kontra Németország (C-132/05) ügyben. A Bizottság véleménye szerint a 2081/92/EGK rendeletbe ütközik olyan sajtok “Parmesan” elnevezéssel történő forgalomba hozatala a német államterületen, amelyek nem felelnek meg a “Parmigiano Reggiano” elnevezés meghatározásának, és ezt a német hatóságoknak hivatalból meg kell akadályozniuk. A Bizottság véleménye szerint nincsen elfogadható alapja annak a Németország által képviselt álláspontnak, miszerint az önmagában használt “Parmigiano” kifejezés a 2081/92/EGK rendelet 3. cikke szerinti szokásossá vált elnevezés, amely a fogyasztó szempontjából nem kötődik meghatározott földrajzi területhez. Mivel tehát a “Parmesan” elnevezés használata kizárólag a meghatározott olasz terület azon sajtgyártói számára van fenntartva, akik ezt a sajtot a kötelező meghatározásnak megfelelően állítják elő, Németország nem teljesítette a 2081/92/EGK rendeletből eredő kötelezettségeit azáltal, hogy megtagadta területén a “Parmesan” elnevezés jogellenes használatának megakadályozását.

Eirini Lechouritou és mások kontra Németország (C-292/05)

2007. február 15-én kerül nyilvánosságra az Eirini Lechouritou és mások kontra Németország (C-292/05) ügyben hozott ítélet. Az ezen ügy alapjául szolgáló előzetes döntéshozatal iránti kérelmet egy görög bíróság terjesztette az Európai Bíróság elé. Az alapügy felperesei görög bíróságok előtt kártérítési eljárásokat indítottak a második világháború során – Görögország megszállásakor – a német hadsereg által nekik okozott vagyoni és nem vagyoni károk megtérítésére. Az alapügyben alsóbb fokon eljáró görög bíróságok megállapították, hogy Németország nem perelhető e károk megtérítésére, mivel a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján immunitást élvez. Az ügyet az Európai Bíróság elé terjesztő görög fellebbviteli bíróság azonban emlékeztet arra, hogy 1989. április 1-jén mind Görögország, mind Németország tekintetében hatályba lépett a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok végrehajtásáról szóló Brüsszeli Egyezmény.

Mivel a görög fellebbviteli bíróság számára nem világos, hogy az általa eldöntendő kártérítési ügyek a Brüsszeli Egyezmény hatálya alá tartoznak-e, ezért a következő kérdéseket tette fel az Európai Bíróságnak: 1) a Brüsszeli Egyezmény értelmében az Egyezmény hatálya alá tartoznak-e azok a kártérítési eljárások, amelyeket természetes személyek indítottak olyan szerződő állammal (Németországgal) szemben, amely polgári jogi felelősséggel tartozik a fegyveres erői cselekményeiért vagy mulasztásaiért, amennyiben a kérdéses cselekményekre és mulasztásokra a felperesek lakóhelye szerinti államnak az alperes által indított támadó háború következtében történt katonai megszállása során került sor és azok nyilvánvalóan ellentétesek a háború jogával és emberiség elleni bűncselekményeknek is lehet őket tekinteni? 2) Összeegyeztethető-e a Brüsszeli Egyezmény rendszerével az, hogy az alperes állam a mentességére hivatkozhassék, ami igenlő válasz esetén azzal a következménnyel járna, hogy az Egyezmény alkalmazhatatlanná válnék az alperes fegyveres erői olyan cselekményeinek és mulasztásainak vonatkozásában, amelyekre az Egyezmény hatályba lépése előtt, nevezetesen 1941 és 1944 között került sor?

Palacios de la Villa (C-411/05)

Főtanácsnoki indítvány megtételére is sor kerül a Palacios de la Villa (C-411/05) ügyben, ahol a fő kérdeés az, hogy összhangban van-e a közösségi joggal az a spanyol törvény, amely érvényesnek minősíti a kollektív szerződésekben megállapított, a kényszernyugdíjazásra vonatkozó kikötéseket?
Háttéranyagok

BASF kontra Bizottság (T-101/05), UCB kontra Bizottság (T-111/05) és az Akzo Nobel és társai kontra Bizottság egyesített ügyek (T-112/05)

Az Elsőfokú Bíróság 2007. február 13-án , tárgyalja a BASF kontra Bizottság (T-101/05), UCB kontra Bizottság (T-111/05) és az Akzo Nobel és társai kontra Bizottság egyesített ügyeket (T-112/05). Ezek tárgya, hogy 2004 decemberében a Bizottság összesen 66,34 millió euró összegben versenybírságot szabott ki a felperes társaságokra a kolin-klorid piacon kötött versenykorlátozó megállapodások miatt. Maga a kolin-klorid (más néven B4 vitamin) bizonyos állati takarmányokban alkalmazott adalékanyag. A Bizottság megállapította, hogy a cégek ármegállapodásokat kötöttek és egymás között, valamint észak-amerikai cégekkel együttműködve felosztották a piacokat. Az amerikai cégekre azért nem szabott ki versenybírságot a Bizottság, mivel jogsértő magatartásuk már 1994-ben, több mint öt évvel a Bizottság vizsgálatának megkezdése előtt véget ért. A cégek a kiszabott bírság megsemmisítését vagy csökkentését kérik az Elsőfokú Bíróságtól azt állítva, hogy a Bizottság több hibát is elkövetett a bírság összegének kiszámítása során. A tárgyalás szükség esetén szerdán is folytatódik.

Semaine blanche

2007. február 19-e és 2007. február 25-e között az Európai Bíróságon ún. “semaine blanche” lesz, azaz az említett héten nem lesznek tárgyalások, ítélethirdetések, és nem kerül sor főtanácsnoki indítványok felolvasására sem.