A GVH 2007. február 16-án nemzetközi konferenciát tartott a kartellek társadalmi veszélyességéről, illetve a velük szembeni fellépés lehetséges módjairól. A konferencia előadói, versenyhatóságok, politikai döntéshozók és vállalati képviselők egyetértettek abban, hogy a kartellek áremelkedéshez, választékcsökkenéshez, a fogyasztók megkárosításához vezetnek, az ellenük való fellépés fontos és hasznos feladat.

A gazdasági szereplőkben megvan a hajlam, hogy korlátozzák a versenyt, hogy megállapodásokkal arra törekedjenek, hogy a piacinál magasabb árat határozzanak meg, és nem piaci körülmények között extraprofitot érjenek el, mellyel sok milliárdos károkat okoznak – mondta a konferenciát megnyitó Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy minden eszközzel támogatja a GVH kartellek elleni fellépését.

A bíróságok fontos garanciális szerepet töltenek be a GVH döntéseinek felülvizsgálatával, hiszen fontos a jó döntés, vállalkozások léte, munkahelyek ezrei függhetnek tőle – mondta Lomnici Zoltán. Ugyanakkor a felülvizsgálat során csak a döntések 7-8 százalékát változtatja meg a bíróság, tette hozzá a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

Az Európai Bizottság keményen fellép a kartellekkel szemben: míg 1969 és 1999 között 1,4 milliárd euró bírságot vetett ki, 2000 és 2006 között már 6,2 milliárd eurós büntetéssel sújtotta a kartellező vállalkozásokat – mondta Philip Lowe, az Európai Bizottság Verseny Főigazgatóságának vezetője. A jelentős bírságokkal a kartellezéstől kívánják elrettenteni a vállalkozásokat, ugyanakkor a bírság elengedésével vagy csökkentésével jutalmazzák a kartellről információt szolgáltató – engedékenységi politikában részt vevő – kartelltagokat. A fogyasztók megkárosítása mindig rossz, ráadásul a kartellek a kiszolgáltatott fogyasztókat, az egészségügyet sem kímélik: a vitaminkartell például 30-60 százalékkal emelte az árakat.

A hollandoknál a kartellek elleni erős fellépés akkor kezdődött, amikor egy parlamenti vizsgálóbizottság nyilvánosságra hozta becslését, miszerint az építőiparban tevékenykedő kartellek a forgalom 8,6 százalékával is megkárosítják a fogyasztókat – mondta Pieter Kalbfleisch, a holland versenyhatóság vezetője. A kartellekkel szembeni fellépést támogatta a politika és a közvélemény. Rövid idő alatt 350 vállalat adott be engedékenységi kérelmet, 1300 cég bűnös praktikáiról rántva le a leplet.

A GVH által az elmúlt négy évben felderített kartellek a legóvatosabb becslés szerint is 64 milliárd forinttal rövidítették meg a vásárlókat, de a szakirodalom által megfigyelt és valószínűsíthető áremelő hatásokat számítva a veszteség elérheti a 142 milliárdot is – mondta Nagy Zoltán. A GVH elnöke aláhúzta, hogy 2002 óta a GVH 20,2 milliárd forint bírságot vetett ki. A milliárdos büntetéseket a kartellben résztvevő vállalkozások úgy tudják elkerülni, ha engedékenységért folyamodnak, azaz információt szolgáltatnak a GVH-nak a visszaélésről. A hivatalt segítő leggyorsabb kartelltag teljes bírságelengedésben részesül, és nem fenyegeti az, hogy kartellezés miatt kitiltják közbeszerzésből. A kartellről információt szolgáltató vezetők azt is elkerülhetik, hogy mint a közbeszerzéses kartellért felelős vállalati tisztviselőt akár 5 évi börtönbüntetésre ítéljék őket. A kartellekkel szemben a fogyasztók, illetve a pályázatokat kiírók is felléphetnek: értesíthetik a GVH-t, ha kartellgyanús viselkedést tapasztalnak, illetve kártérítési pereket indíthatnak a kartellező vállalkozásokkal szemben.

Az USA-ban a kartellekre jelentős bírság, a kartellért felelős tisztviselőkre pedig börtönbüntetés vár – az elmúlt költségvetési évben 470 millió USD (100 milliárd forint) büntetőjogi bírsággal és 5300 börtönnappal sújtották a bűnös cégeket és a fehérgalléros bűnözőket – mondta Gerald F. Masoudi, a USA Igazságügyi Minisztériumának helyettes főállamügyésze. A trend egyértelműen a büntetések szigorítása, míg 1990-ben átlagosan 8 hónapos börtönbüntetéseket szabtak ki, ez mára 16 hónapra nőtt.

“A verseny a gazdasági fejlődés sava – borsa.” – jelentette ki Bienerth Gusztáv, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke, aki beszédében a versenynek a gazdasági fejlődésben és a nemzetközi versenyképesség biztosításában betöltött szerepét hangsúlyozta. Nemzetközi tapasztalatok szerint azokban az országokban és iparágakban születnek a legkiemelkedőbben teljesítő vállalkozások, ahol az állam is támogatja a piacok szabadságát. A tisztességes verseny megléte vagy hiánya közvetlenül befolyásolja a gazdaság hatékonyságát.

A kartellek elleni fellépéssel valamint a kiírási feltételek átgondolásával a közbeszerzésben jelentős, akár 20-30 százalékos árcsökkenést lehetne elérni, mondta Merényi Miklós, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős szakállamtitkára. Ez a megtakarítási lehetőség reális, az autópálya-beszerzéseknél hasonló árcsökkenést sikerült megvalósítani. Az utóbbi években számos piac került, illetve kerül megnyitásra, így a villamos energia, földgáz, vasúti teherszállítás piaca, és fontos, hogy a piaci liberalizációval együtt járjon a piacot, a verseny tisztaságát és a fogyasztók védelmét szolgáló intézmények megerősítése. Szerinte a verseny élénkítése érdekében fontos, hogy a megrendelő ne alkalmazzon versenykorlátozó megkötéseket, de lényeges a jogrendszer fejlettsége, a piaci liberalizáció, valamint a piac és a verseny tisztaságát, a fogyasztók védelmét szolgáló intézmények megerősítése is.