Az Ab megsemmisítette az elvárt adót

2007.02.28. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság 2007. február 27-én a határozat kihirdetése napjával megsemmisítette a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) 6. § (5)-(9) bekezdéseit, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 225. § (16) bekezdését. A törvénymódosítást az Országgyűlés múlt nyáron, az úgynevezett Gyurcsány-csomag keretében fogadta el.

Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll keretében vizsgálta a társasági adóalap alapján „elvárt" jövedelmet (nyereséget) adóztató törvényi szabályozást, valamint az „elvárt adó" adóelőlegének a megfizetéséről szóló rendelkezést.

A testület többségi határozata szerint a Tao. a társasági adóalanyok nyereségét adóztató jövedelmi típusú adó, amelynek szabályozása során a törvényalkotót köti az Alkotmány közteherviseléssel kapcsolatos előírásából és az Ab korábbi határozataiban már megfogalmazott követelményekből levezetett alkotmányos mérce.
A határozat indokolása alapján - a jövedelmi és vagyoni típusú adók esetében - az említett alkotmányos mérce az alábbi fogalmi elemekből áll:

  • az adó (közteher) alanyi kötelezettek jövedelmi és vagyoni viszonyainak való megfelelése;
  • az adó és az alanyi kötelezettek adófizetési kötelezettség alá vont jövedelme, illetve vagyona között fennálló közvetlen kapcsolat;
  • az alanyi kötelezettek által ténylegesen megszerzett jövedelem, illetve vagyon adóztatása;
  • az adó alanyi kötelezettek teherviselő képességével való arányossága.

Az Alkotmánybíróság többségi határozata megállapította, hogy a társasági adóalap és az adóalap alapján fizetendő „elvárt" jövedelmet (nyereséget) adóztató adó nem felel meg a fent említett alkotmányos mércének. Az „elvárt" jövedelemhez (nyereséghez) kötődő „elvárt adó" nem áll közvetlen összefüggésben az adófizetésre kötelezett adóalanyok tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyaival, ezektől függetlenül ír elő, ténylegesen meg nem szerzett jövedelem (nyereség) után adófizetési kötelezettséget.
A határozat rámutat, hogy az „elvárt" jövedelmet adóztató adó olyan megdönthetetlen törvényi vélelem, amellyel szemben a törvényalkotó nem tette lehetővé az ellenbizonyítást.

A többségi határozathoz Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt, míg Bragyova András és Holló András alkotmánybírók különvéleményt írtak.

A határozat teljes szövege megtalálható az Alkotmánybíróság honlapján.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ADÓZÁS