Az első fokon eljáró Tolna Megyei Bíróság megállapítása szerint a vádlott (34 éves kurdi férfi) 2001 decemberében házasságot kötött élettársával, kapcsolatukból korábban 4 gyermek született. A vádlott a gyermekekkel szemben fennálló kötelezettségét sorozatosan megszegte, magatartásával értelmi, erkölcsi fejlődésüket veszélyeztette. Ez nyilvánvalóvá vált a gyermekvédelmi hatóságok számára is, ezért figyelemmel kísérték a gyermek sorsát, majd őket védelembe vették.

A közös gyermekeken kívül együtt nevelték a vádlott házastársának korábbi kapcsolatából származó, 1993-ban született fiát is, akinek a vonatkozásában a vádlott teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett. A férfi a gyermeket a kezdetektől fogva a saját gyermekeitől hátrányosan megkülönböztette, vele szemben vállalt gondozási kötelességének nem tett maradéktalanul eleget. A fiú epilepsziás betegsége és csökkent tanulási képessége miatt nagyobb türelmet és odafigyelést igényelt volna, ezzel szemben a vádlott a gyermeket érzelmileg és testileg elhanyagolta, többször durván bántalmazta, megalázta, korát és erejét meghaladó nehézségű fizikai munka elvégzésére kényszerítette. Előfordult, hogy a vádlott a gyermek részére történő étel adását az elvégzett munka eredményétől tette függővé, étkezését pedig egyébként sem a testvérekével azonos mennyiségben és minőségben biztosította. Abban az esetben, ha az anyja a vádlott tudta nélkül juttatott részére táplálékot, vagy más módon kelt védelmére, akkor mindkettejüket durván bántalmazta. A vádlott a gyermekekkel szemben fennálló kötelezettségét sorozatosan megszegte, magatartásával értelmi, erkölcsi fejlődésüket veszélyeztette. Ez nyilvánvalóvá vált a gyermekvédelmi hatóságok számára is, ezért figyelemmel kísérték a gyermek sorsát, majd őket védelembe vették.

2003. év szeptemberétől a fiú bentlakásos intézmény tanulója lett, ettől kezdve csak hétvégenként és a szünetekben tartózkodott otthonukban. 2004. január 16-án a vádlott bántalmazta a kollégiumból hazaérkezett gyermeket, aki a további tettlegesség elkerülése érdekében Kurdról gyalogosan Hőgyészre ment és iskolatársánál kért menedéket. Ezt követően a gyermek a szülők kérelmére helyettes szülő háztartásába került, azonban amikor havi egy alkalommal onnan saját otthonába kellett mennie, a vádlott továbbra is agresszívan bánt vele, kézzel bántalmazta a fejét, hátát, lábát és más testtájékát, illetve az otthonában tartott baseballütővel, gumibottal, seprűnyéllel, szíjjal és bokszerrel, veréssel fenyegette. A vádlott a többi gyermekét nem bántotta, azonban ők szemtanúik voltak az agressziónak és az apai mintát elfogadva bátyjukat a vádlottól látott módon, többször indokolatlanul bántalmazták, csúfolták vagy egyéb módon inzultálták.

2004. év végén a fiú hétvégi otthon tartózkodása alkalmával az addig tanúsított testi fenyítések és verbális megaláztatások mellett, a vádlott szexuálisan is zaklatta gyermekét, fizikai és pszichikai kényszert egyaránt alkalmazva arra bírta rá, hogy nemi szervének húzogatásával elégítse ki őt, majd ezt egy további alkalommal megismételte. 2005. február 11-én a fiú a kora délutáni órákban érkezett haza és meglátta, hogy a vádlott az anyját ismét bántalmazza. A férfi miután észlelte a gyermek hazajövetelét, az ő fejére, hátára és lábára is mért ütéseket és trágár módon szidalmazta őt. A gyermeknek a további bántalmazás elől oly módon sikerült kitérnie, hogy kiszaladt a lakásból és Hőgyészre szökött, ahol az ügyeletes orvostól kért segítséget. Az orvos a gyermeket kórházba szállíttatta, mivel a bántalmazás következtében 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Ezt követően a gyermeket ideiglenes hatállyal gyermekotthonban helyezték el, majd átmeneti nevelésbe vételét rendelték el.

A Tolna Megyei Bíróság a vádlottat bűnösnek találta 1 rendbeli 12. életévét be nem töltött, nevelése alatt álló személy sérelmére, folytatólagosan elkövetett szemérem elleni erőszak bűntettében, 1 rendbeli védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett könnyű testi sértés vétségében és 5 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettében, ezért őt halmazati büntetésül 7 év fegyházbüntetésre, és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint megszüntette szülői felügyeleti jogát a gyermekek vonatkozásában. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, míg a vádlott és védője felmentésért jelentett be fellebbezést.

A Pécsi Ítélőtábla Dr. Makai Lajos vezette büntetőtanácsa a Tolna Megyei Bíróság ítéletét megalapozatlannak találta. A szemérem elleni erőszak sértettjének nyomozati vallomását az elsőfokú bíróság annak ellenére értékelte, hogy a vallomástételhez a sértett törvényes képviselője nem járult hozzá, illetve a mentességre történő figyelmeztetés sem felelt meg az eljárási szabályoknak. A sértett a bíróságon eltérő vallomást tett, az elsőfokú bíróság csupán ezt a vallomást értékelhette volna, azonban ezt elmulasztotta. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás hiányos és megalapozatlan. A kiskorú veszélyeztetésének bűntette körében az elsőfokú bíróság részben nem állapított meg tényállást, illetve a megállapított tényállás az iratok tartalmával ellentétes volt. A Pécsi Ítélőtábla büntetőtanácsa mindezek alapján felderítetlenség, illetve indokolási kötelezettség elmulasztása miatt az elsőfokú bíróság ítéletét felülbírálatra alkalmatlannak találta, ezért hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. Az Ítélőtábla a vádlott előzetes letartóztatását megszüntette, mivel álláspontja szerint az előzetes letartóztatás okául szolgált szökés, illetve elrejtőzés veszélye már nem áll fenn és a vádlott jelenléte kényszerintézkedés nélkül is biztosítható az eljárás során.