Felmentette a Legfelsőbb Bíróság a Szabad Magyarországért Mozgalom EU csatlakozás elleni, 2003-as kampány-plakátjának terjesztőit

2007.04.12. Jogi Fórum / Nemzeti Jogvédõ Alapítvány

A Legfelsőbb Bíróság 2007. április 11-én hozott felülvizsgálati ítéletében felmentette Tóth Áront és társát tiltott önkényuralmi jelkép használata vétségének vádja alól. Amint emlékezetes, a fiatalemberek a 2003. áprilisi, európai uniós csatlakozás tárgyában folyó népszavazási kampány időszaka alatt, a Szabad Magyarországért Mozgalom EU csatlakozás ellen buzdító plakátját ragasztották ki Budapest több pontján, több társukkal együtt.

A kampányidőszak vége felé a rendőrség rajtaütésszerűen megjelent a Szabad Magyarországért Mozgalom irodájában, ahol több száz plakátot lefoglalt, továbbá összesen 10 személy ellen eljárást indított a Btk. 269/B.§-ába ütköző, tiltott önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt. Ugyanezen plakát miatt vidéken (pl. Kaposváron) is indultak büntetőeljárások.

A plakát három egymással szemben ábrázolt kezet ábrázolt, amelyek közül a két felső kéz kézfogást szimbolizált: az Magyarországot jelképező egyik kézzel kezet fogó kéz hajtókáján egy csonka horogkereszt látható, az alatta levő kézen a Magyarországgal szembenálló kézzel kezet fogó kéz hajtókáján egy vörös csillag. A harmadik kézpár még nem fog kezet, azonban a Magyarországot ábrázoló kéz felé nyúló kézen az Európai Unió jelképe volt. A plakát felirata: lehet nemet is mondani. A plakát a csatlakozást ellenzők azon álláspontját fejezte ki, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozás, a csatlakozási szerződés szerinti feltételekkel Magyarország számára rendkívül komoly hátrányokkal járhat, és ezen érv mellett buzdítottak a nemmel történő szavazásra.

A két fiatalember ügyében indult korábban az eljárás, míg Budaházy György, Novák Előd, Takács András, a Szabad Magyarországért Mozgalom vezetője és öt társuk ügyében később egy másik büntetőeljárást kezdeményeztek, amely jelenleg is még a Fővárosi Bíróság előtt tart.

Tóth Áront és társát mind a Pesti Központi Kerületi Bíróság, mint pedig a Fővárosi Bíróság bűnösnek találta tiltott önkényuralmi jelképek használatának vétsége miatt, és ezért őket egy évre próbára bocsátotta. Az eljáró bíróságok és a Legfőbb Ügyészség szerint a tiltott önkényuralmi jelképek használata - függetlenül a célzattól, a terjesztés szándékától és a társadalomra veszélyességtől - mindenképpen bűncselekményt valósít meg.

Tóth Áron és társának védője dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője felülvizsgálati indítványában elsődlegesen azzal érvelt, hogy a vádlottak cselekménye nem valósít meg bűncselekményt, mivel büntethetőséget kizáró ok áll fenn, hiszen jelen kor eseményeivel kapcsolatos tájékoztatásról van szó. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a cselekmény társadalomra veszélyessége hiányzik. A Legfelsőbb Bíróság a ma kihirdetett felülvizsgálati ítéletében a védelem felülvizsgálati indítványának helyt adott, azon indokot elfogadva, amely szerint a cselekmény társadalomra veszélyessége hiányzik. A bíróság kiemelte, hogy a jelen kor eseményeivel kapcsolatos tájékoztatás objektív ismérveinek nem felel meg a véleményt ábrázoló plakát, ezt a jogellenességet kizáró okot lényegében csak a híradások körében lehet alkalmazni.

A Legfelsőbb Bíróság dr. Kónya István vezetésével eljáró tanácsa szerint ahhoz, hogy a bűncselekmény ismérvei megvalósuljanak nem elég a formális tényállásszerűség, hanem ahhoz a cselekmény a társadalomra veszélyes is kell legyen. Ez azt jelenti, hogy akkor ítélhető el tiltott önkényuralmi jelkép használatának vétségének miatt bárki, ha ezeket a jelképeket öncélúan, a jelképek népszerűsítésének, illetve a jelképekhez kapcsolódó ideológiák ébrentartásának szándékával teszi, ellenkező esetben nem.

Jelen ügyben a bíróság szerint megállapítható volt, hogy a plakát összességében, mint elítélendő rosszat tünteti fel a tiltott önkényuralmi jelképekkel jellemezhető ideológiákat és rendszereket, ezért ezen plakát közszemlére tétele semmiképpen nem jelentett társadalomra veszélyességet, így a bűncselekmény megállapíthatóságnak kritériumai hiányoznak.

A Legfelsőbb Bíróság egyértelműen rámutatott arra, hogy a tiltott önkényuralmi jelképek és azok által jelképezett eszmerendszer feldicsérése, illetve azokat kárhoztatása között ezen bűncselekmény kapcsán nem lehet egyenlőség jelet tenni: tehát aki ezen eszmerendszerek elleni állásfoglalás körében használja ezen jelképeket semmiképpen nem követheti el ezt a bűncselekményt.

Ezen precedens jellegű döntés következménye minden bizonnyal az lesz, hogy Budaházy György és hét társa ellen folyamatban levő, említett büntetőeljárásban - amelyben az elsőfokú bíróság mindenkit bűnösnek talált - a fellebbezés alapján eljáró Fővárosi Bíróság felmentő ítéletet fog hozni. További következmény pedig az lehet, hogy akiket szintén ezen plakát miatt ítéltek el megalapozottan fordulhatnak a Legfelsőbb Bírósághoz felmentést célzó felülvizsgálati indítvánnyal.

Kérdésként vetődik fel az üggyel kapcsolatban az is, hogy vajon miként befolyásolta az európai uniós csatlakozással kapcsolatos népszavazás kimenetelét ez a rendőrségi intézkedés, amely most utóbb a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján egyértelműen megalapozatlannak bizonyult.

A véleménynyilvánítási szabadság győzelmeként értékelhető ez az eset, mivel éppen ezen alapvető szabadság gyakorlásától, illetve a választói akarat jogszerű befolyásolásának lehetőségétől fosztották meg a Szabad Magyarország Mozgalmat 2003. áprilisában a plakátjainak terjesztőivel szembeni rendőrségi fellépéssel.

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK