Korai még az átdolgozott stabilitási paktum értékelése, viszont tűrhetetlen, hogy a tagállamok rendszeresen fittyet hánynak az előírásokra – áll egy az EP által megszavazott jelentésben. A képviselők felszólítják a tagállamokat, ne vezessék félre az EU-t manipulált vagy pontatlan államháztartási adatok közzétételével.
A csütörtökön, 277-142-130 arányban elfogadott szöveg emlékeztet, hogy az EU a tagállamoktól a közös valutát támogató szabályok értelmében elvárja, hogy költségvetési deficitjüket a GDP 3 százaléka alatt tartsák, viszont „ezt a szabályt rendszeresen semmibe veszik”.
Több az államadósság a megengedettnél
Az eurózónában az 2005-ben az államadósság átlagosan a GDP 70,6 százaléka volt, ami jóval magasabb, a stabilitási és növekedési paktumban meghatározott 60 százalékos referenciaérték. Az EP azt javasolja, hogy a tagállamok 2015-ig nyilvánítsák alkotmányellenesnek vagy jogellenesnek az államadósság növekedését, „példát véve az EU egyes tagállamainak és régióinak legjobb gyakorlatáról”.
Az átlagos deficit az eurót használó tagországokban GDP 2,6 százalékára rúgott, 2007-ben azonban várhatóan 1,5 százalékra esik. A GDP-növekedés 2005-ben 1,4, 2006-ban 2,6 százalék körüli volt, 2007-ben pedig várhatóan 2,1 százalékos lesz, miközben a munkanélküliség a 2005-ös 8,6 százalékról 7,7 százalékra (11 és fél millió fő) csökken 2007-ben – sorolja a jelentés.
Alááshatja az eurót a tagállamok közötti különbség
Az átdolgozott stabilitási és növekedési paktum által elért eredmények értékelése a parlament szerint még korai lenne, azonban azt megállapítja a jelentés, hogy „minden valószínűség szerint az állami vagy gazdasági szereplők nem fogadnak el további átdolgozást”.
Az EP aggódik amiatt, hogy „a tagállamok között a deficit, adósság és gazdasági növekedés területén tapasztalható különbségek egyre mélyülhetnek, ami következésképpen alááshatja a közös valutát, visszavetheti a gazdasági növekedést és csökkentheti a munkavállalási esélyeket”.
A jelentés súlyos problémaként taglalja a demográfiai változások következtében a tagállami költségvetésekre háruló terheket,
Korrekt államháztartási statisztikákat a tagországokból
A képviselők „sürgetik a tagállamokat, hogy kerüljék a megalapozatlan költségvetési előrejelzéseket, valamint tartózkodjanak az egyszeri intézkedésektől és a manipulált számviteltől”. A parlament „javasolja a Tanácsnak annak biztosítását, hogy a nem fenntartható államadóssággal rendelkező tagállamok 2015-ig az államadósságot alkotmányellenesnek, vagy jogellenesnek nyilvánítják, példát véve az EU egyes tagállamainak és régióinak legjobb gyakorlatáról”.
Az EP „figyelmezteti a tagállamokat, hogy az államdeficit és -adósság összehasonlításának biztosítása érdekében kiváló minőségű statisztikákat nyújtsanak be az Európai Bizottságnak” Ez utóbbitól a képviselők elvárják, hogy „erőteljesen ellenőrizze a tagállamok által benyújtott statisztikák minőségét”, és akár büntető intézkedésekkel is biztosítsa, hogy megbízható adatok érkezzenek a tagországokból.
Maastricht alól nincs felmentés
Az EP megerősíti, „a maastrichti kritériumokat egységes módon kell alkalmazni, anélkül, hogy bizonyos körülmények között nehezebbé tennék a tagállamoknak az euróövezethez való csatlakozást, vagy a kritériumokat engedékenyen értelmeznék”.
Ezzel a Kurt Joachim Lauk (néppárti, német) által jegyzett, véleményadó jelentéssel az „Államháztartás a GMU-ban – 2006, az átdolgozott Stabilitási és Növekedési Paktum első éve” című bizottsági közleményre reagál az EP.
Becsey: elfogadhatatlan az újakat büntető kettős mérce
Elfogadhatatlan, hogy az eurozónához már csatlakozott országok büntetlenül szeghetik meg a kritériumokat, az övezethez csatlakozni kívánó országokat viszont minden kis eltérésért szigorúan szankcionálják – mondta felszólalásában Becsey Zsolt (néppárti). Míg Olaszországnak, Németországnak és Franciaországnak a „haja szála se görbül”, a „kettős mércének” köszönhetően a várólistán lévő országok számára a csatlakozás megtagadása önmagában is erős szankció – értékelt a képviselő.
Becsey támogatta, hogy a nemzeti törvényhozások építsenek be tilalmat a további eladósodásra. A képviselő szerint „különösen figyelni kell, hogy egyes tagállamok ne próbálkozzanak egyszeri privatizációs vagy ppp-konstrukciók elrejtésével, a hiány csökkentésébe való beszámítással”.
„Az utólag kiderült és elfedett hiányok rontják az EU intézményeinek hitelességét az adott tagállamban” – vélte a képviselő. Becsey szerint Magyarországon az Európai Bizottság statisztálásával sikerült egy jól teljesítő államot az államcsőd közelébe juttatni. Becsey szerint „nem lehet az éves és a kumulált hiányokat statikusan, a gazdasági növekedéstől eltekintve elemezni, hiszen az eurózónába igyekvő
új tagállamok legfontosabb feladata a felzárkózás”.
