Új háromtagú tanácsokat választ az Alkotmánybíróság

2007.05. 6. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi teljes ülésén választják meg az új háromtagú tanácsokat és az állandó bizottságokat. Tavaly a háromtagú tanácsok hozták az Ab döntéseinek több mint negyedét, 62 határozatot és 59 végzést.

Április 21-én megkezdte kilencéves alkotmánybírói megbízatását Lenkovics Barna­bás és Lévay Miklós. Belépésükkel ismét teljes, tizenegy tagú lett az Ab. Az elmúlt másfél esztendőben hét új alkotmánybíró került a testületbe, két korábbi bírát pedig újraválasztottak. Leg­közelebb majd jövő nyáron, 2008. július 3-án ér két alkotmány­bíró is megbízatásának végére, utána viszont csaknem öt esztendő múlva, 2013. ápri­lis 2-án jár le a következő alkotmánybíró mandátuma.

Az Ab teljes ülései, illetve háromtagú tanácsai hozzák a határozatokat. A tör­vé­nyek al­kot­má­nyos­ságáról a vala­mennyi ta­got ma­gában fog­laló teljes ülés hatá­roz, míg az alacso­nyabb szintű jog­sza­bá­lyok (így például a kormányrendeletek, minisz­teri rendeletek és önkormányzati rendeletek) alkot­má­nyos­ságá­ról– fő­sza­bály­ként – há­rom­tagú taná­csok dönte­nek.

A háromtagú tanácsok számottevő részt vállalnak magukra a döntéshozatalból. Tavaly az Ab összesen 412 határozatot, illetve vég­zést hozott, ebből 121 döntést – 62 határozatot és 59 végzést – a háromtagú tanácsok fogadtak el. Vagyis a tanácsok hozzák az Ab döntéseinek több mint negyedét (29,4 százalékát). Teljesítményük egy év alatt jelentősen nőtt, hiszen 2005-ben 45 határozatot és 44 végzést fogadtak el.

Az ideiglenes ügyrend szerint az Ab háromtagú tanácsainak összetételét – a tes­tület elnökének javaslatára – határozott időtartamra a teljes ülés határozza meg. Erre a választásra kerül sor május 8-án.

Ami a háromtagú tanácsok belső ügyrendjét illeti, a grémium a döntéseit szótöbb­séggel, nyílt szavazással hozza. A tanács akkor határozatképes, ha ülésén mindhá­rom tag jelen van. Az üléseken az előadó alkotmánybíró által esetenként meghí­vott személyek is részt vehetnek.

Ugyancsak kevésbé vannak reflektorfényben az Ab állandó bizottságai, amelyek a teljes ülésnek és az Ab elnökének vélemé­nyező, javaslattevő, illetőleg – a teljes ülés és az elnök felhatalmazásával – döntés-előkészítő testületei. Az ügy­rend három ilyen bizottságot sorol fel: az ügyrendi bizott­ságot, a gazdasági-személyügyi bizottságot, valamint a tudományos és nemzetközi bizottságot. A teljes ülés további állandó bi­zottságok felállítását is elhatároz­hatja. Az állandó bizottságok elnökeit és tagjait – az Ab elnökének javaslatára – a teljes ülés az alkotmánybírák közül három évre jelöli ki. Kedden erről is döntenek majd az alkotmánybírák.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG