Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi teljes ülésén választják meg az új háromtagú tanácsokat és az állandó bizottságokat. Tavaly a háromtagú tanácsok hozták az Ab döntéseinek több mint negyedét, 62 határozatot és 59 végzést.
Április 21-én megkezdte kilencéves alkotmánybírói megbízatását Lenkovics Barnabás és Lévay Miklós. Belépésükkel ismét teljes, tizenegy tagú lett az Ab. Az elmúlt másfél esztendőben hét új alkotmánybíró került a testületbe, két korábbi bírát pedig újraválasztottak. Legközelebb majd jövő nyáron, 2008. július 3-án ér két alkotmánybíró is megbízatásának végére, utána viszont csaknem öt esztendő múlva, 2013. április 2-án jár le a következő alkotmánybíró mandátuma.
Az Ab teljes ülései, illetve háromtagú tanácsai hozzák a határozatokat. A törvények alkotmányosságáról a valamennyi tagot magában foglaló teljes ülés határoz, míg az alacsonyabb szintű jogszabályok (így például a kormányrendeletek, miniszteri rendeletek és önkormányzati rendeletek) alkotmányosságáról– főszabályként – háromtagú tanácsok döntenek.
A háromtagú tanácsok számottevő részt vállalnak magukra a döntéshozatalból. Tavaly az Ab összesen 412 határozatot, illetve végzést hozott, ebből 121 döntést – 62 határozatot és 59 végzést – a háromtagú tanácsok fogadtak el. Vagyis a tanácsok hozzák az Ab döntéseinek több mint negyedét (29,4 százalékát). Teljesítményük egy év alatt jelentősen nőtt, hiszen 2005-ben 45 határozatot és 44 végzést fogadtak el.
Az ideiglenes ügyrend szerint az Ab háromtagú tanácsainak összetételét – a testület elnökének javaslatára – határozott időtartamra a teljes ülés határozza meg. Erre a választásra kerül sor május 8-án.
Ami a háromtagú tanácsok belső ügyrendjét illeti, a grémium a döntéseit szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A tanács akkor határozatképes, ha ülésén mindhárom tag jelen van. Az üléseken az előadó alkotmánybíró által esetenként meghívott személyek is részt vehetnek.
Ugyancsak kevésbé vannak reflektorfényben az Ab állandó bizottságai, amelyek a teljes ülésnek és az Ab elnökének véleményező, javaslattevő, illetőleg – a teljes ülés és az elnök felhatalmazásával – döntés-előkészítő testületei. Az ügyrend három ilyen bizottságot sorol fel: az ügyrendi bizottságot, a gazdasági-személyügyi bizottságot, valamint a tudományos és nemzetközi bizottságot. A teljes ülés további állandó bizottságok felállítását is elhatározhatja. Az állandó bizottságok elnökeit és tagjait – az Ab elnökének javaslatára – a teljes ülés az alkotmánybírák közül három évre jelöli ki. Kedden erről is döntenek majd az alkotmánybírák.
