Tisztább felszíni vizeket 2015-re

2007.05.23. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

Az EP szigorítana az új, felszíni vizekkel foglalkozó irányelv-tervezetben javasolt követelményeken, ahogy tette ezt korábban a fürdővizekkel és a felszín alatti vizekkel foglalkozó jogszabályoknál is.

Az EP szigorítana az új, felszíni vizekkel foglalkozó irányelv-tervezetben javasolt követelményeken, ahogy tette ezt korábban a fürdővizekkel és a felszín alatti vizekkel foglalkozó jogszabályoknál is.

Az Anne Laperrouze (liberális, francia) által jegyzett, felszíni vizekről szóló jelentést kedden fogadta el az Európai Parlament. A 2000-ben hatályba lépett vízügyi keretirányelv után további, speciális irányelveket fogad el az unió. Ilyen a most megszavazott, a felszíni vizekkel foglalkozó irányelv-tervezet is. A két másik vízügyi irányelvnél (felszín alatti vizek, illetve fürdővíz) az EP-képviselők csak harmadik olvasatban jutottak megállapodásra a tagállamokkal.

A képviselők – ahogy a korábbi irányelveknél – most is lényegesen szigorítanák az Európai Bizottság (EB) által javasolt szabályokat.

41+28 veszélyes anyag

Az EB környezetminőségi előírásokban (kme) 41, a felszíni vizekben nagy valószínűséggel megtalálható szennyező anyagot határozna meg, köztük például rovarirtó szereket és nehézfémeket. Ezek az anyagok veszélyeztetik az ökoszisztéma fenntarthatóságát és - a táplálékláncba kerülve - az emberi egészséget is.

A parlament 28 további vegyi anyaggal bővítené a javasolt „elsőbbségi veszélyes anyagok” listáját. A képviselők arra is felszólítják a bizottságot, állapítsa meg, hogy a kiegészített listán szereplő anyagok minősíthetők-e „elsőbbségi veszélyes anyagoknak”, és az irányelv hatályba lépése után legkésőbb 12 hónappal értesítse a parlamentet a végső besorolásról.

A képviselők felkérik a bizottságot, biztosítsa a vízminőségre közvetlen vagy közvetett hatással bíró valamennyi közösségi jogalkotás összhangját és hatékonyságát.

Az EB az ellenőrzési módszerekben nagyobb mozgásteret adna a tagállamoknak, a képviselők viszont központilag előírnák, milyen mérési eljárást alkalmazzanak.

Bióták és üledékek

Mivel a szennyezési források közelében nem lehet azonnal teljesíteni az új környezetminőségi előírásokat, az irányelv-tervezet ezeknél „értéktúllépési átmeneti területeket” jelölne ki. A képviselők legfeljebb 2018-ig engedélyeznék az átmeneti időszakot és a kritikus területek folyamatos csökkentéséért a tagállamokat tennék felelőssé.

Az EB eredeti javaslata az ellenőrzést csak a felszíni vizekre korlátozta volna, a biótákat (élő organizmusok) és az üledékeket viszont nem vizsgálná, kivéve három, a táplálékláncban felhalmozódva igen veszélyes anyagot (higany, hexaklór-benzol hexaklór-butadién). Ehelyett az EP arra kéri a bizottságot, javasoljon új, a bióták és az üledékek ellenőrzésére vonatkozó előírásokat.

Határon átnyúló vizek

A jogszabály szerint 2015-re csökkenteni kellene a káros anyagok vízbe bocsátásának szintjét.

„A Bizottság 2015-ig ellenőrzi, hogy elvárható-e, hogy a nyilvántartásban feltüntetett kibocsátások, bevezetések és veszteségek 2025-re” megfeleljenek a környezetminőségi előírásoknak - áll a szövegben.

A jogszabályba bekerült ez a passzus is: „határon átnyúló vizek esetén a többi érintett tagállam hozzájárulása kell az értéktúllépésre kijelölt átmeneti terület kialakításához”.

Olajos: az új jogszabály megtiltja a Rába osztrák szennyezését

Ausztria és Magyarország között éppen e jogszabály hiánya miatt van most konfliktus - vélte Olajos Péter (néppárti) a parlamenti vitában. „Három osztrák bőrgyár a Rábába engedi ipari szennyvizét. Ettől a folyó habzik, az osztrák illetékesek pedig rezzenéstelen arccal azzal védekeznek, hogy a jelenlegi EU-s jogszabályok ezt lehetővé teszik” - emlékeztetett a képviselő.

„Ez a jogszabály végre figyelembe veszi a természetes vizek teherhordó képességét, sőt majd 70 veszélyes szennyező anyagot tiltana be, köztük például a rovarirtó szereket, mosó- és hígítóanyagokat, valamint a nehézfémeket. Ezek az anyagok veszélyeztetik az ökoszisztéma fenntarthatóságát és az emberi egészséget” - fogalmazott Olajos.

A politikus azt mondta, képviselőtársai támogatták módosító indítványait, melyek értelmében az említett ausztriai bőrgyárakból kikerülő naftalin-szulfonátok is elsőbbségi veszélyes anyagoknak minősülnek.

Olajos egyébként a jogszabályban javasoltaknál rövidebb határidőket szeretett volna a kötelezettségek teljesítésére.

  • kapcsolódó anyagok
KÖRNYEZETVÉDELEM
EURÓPAI PARLAMENT