Június 11-én és 12-én tizenkilenc határozattervezet kerül az Alkotmánybíróság elé. A testület négy olyan indítványt is napirendjére tűz, amely szerint az Országgyű­lés jog­alkotói felada­tának elmu­lasztásá­val alkot­mányelle­nes helyze­tet idézett elő.

Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén mulasztásos alkotmányellenességet vizs­gálnak meg az alkotmánybírák a tekintetben, hogy az Országgyűlés elmulasztotta-e az Alkotmány 19/D. §-ában, a 19/E. §. (3) be­kezdésében, illetve a 65. § (2) bekezdé­sében meghatározott jogalkotói feladatát.

Megtárgyalják a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) és (2) bekezdése alkotmányosságával összefüggő határozattervezetet.

Egy indítványozó az 1986. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Gyermekek Jog­ellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés 3. cikk a) pontjának ?szokásos tartózkodási he­lye? szövegrészének az alkotmányosságát kérdőjelezte meg.

Megvitatják a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 53. § (1) bekezdésének a) pontja ?1993. március 1-jétől tíz éven belül,? szövegrésze al­kotmányosságát kifogásoló indítványt.

Határozattervezet készült a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137. §. 6. pontjával összefüggő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizs­gálata tárgyában.

Ugyancsak mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült egy másik határozattervezet is. Az indítványozó szerint az Országgyűlés a személyes védekezéshez való alkotmányos alapjog sérelmét idézte elő azáltal, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben az eljárás felfüggesztését megala­pozó okok között nem szabályozta az emlékezetvesztést.

Megbeszélik a Magyar Köztársaság gyorsforgalmú közúthálózatának közérdekű­ségé­ről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény egésze és egyes rendelkezé­sei alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült tervezetet.

Határozat készül a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény egyes rendelkezései alkotmányosságával összefüggésben. Az előterjesztés másodszor kerül a teljes ülés elé.
Egy indítvány a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § a) pontja alkotmányosságát kérdőjelezte meg.

Foglalkoznak az alkotmánybírák a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvény 33. § (4) bekezdése alkotmányosságával is.

Naprendre kerül a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény egyes rendel­kezé­seinek alkotmányossági vizsgálata.

Szó lesz a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 72. a) pontja alkotmányosságával kapcsolatos határozattervezetről.

Megvizsgálják a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 19. § (1) bekezdés c) pontja al­kotmányosságát is.

Kedden foglalkozik a testület azzal az indítvánnyal, amely szerint az alaptörvénybe ütközik a bíróságok szerveze­téről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 29. § (1) bekezdés a) pontja, 30. § (1) és (2) bekezdése, továbbá a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 439. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 441. § (2) és (3) bekez­dése.

Megvitatják az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek a járványügyre vonat­kozó rendelkezései végrehajtásáról szóló 9/1972. (VI. 27.) EÜM rendelet 4. § (2) be­kezdése alkotmányosságát firtató indítványt.

Szóba kerül az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény 207. § (5) bekezdése alkotmányosságával összefüggő határozattervezet.

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült az a tervezet, amelynek indítványozója szerint az Országgyűlési nem nyilvánította önálló bűncselekménnyé a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IX. törvényben a hátrá­nyos megkülönböztetés tilalmának megszegését.

Egy indítványozó a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultak­ról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 29. § (7) be­kezdése alkotmányosságát kérdőjelezte meg.

Először tárgyalják az alkotmánybírák azt az indítványt, amely szerint a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 50. § (1) bekezdés első mon­data alkotmányellenes.