Megegyezés született az EU új alapszerződéséről

Július 23-án kezdődik az a kormányközi konferencia, amelyen a tagállamok megállapodnak az új alapszerződés pontos szövegéről. A 36 órás maratoni tárgyalásokon az európai vezetők megegyeztek, hogy az év végére elkészítik az új szerződést, amelyet 2009-re minden tagállam ratifikál majd.

Angela Merkel német kancellár reggel öt órakor jelentette be, hogy sikerült megállapodásra jutni az alkotmány helyébe lépő szerződésről. Merkel sajtótájékoztatóján elmondta: Európa végre kiléphet a reflexiós időszakból, melyet az alkotmány francia és holland elutasítása után hirdettek meg.

A megállapodás szerint az év végére kész lesz az új szerződés, amelyet 2009-re - még az EP választások előtt - minden tagállam jóváhagy. Ekkora kinevezik az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, aki az alkotmányban szereplő külügyminiszteri poszt helyére került és az EU állandó elnökét. A megállapodás szerint maradnak a rendeletek és direktívák - az alkotmányban szereplő EU törvényeket elvetették - és nem szerepelnek az alapszerződésben a szimbólumok - a zászló és a himnusz - sem.

A szavazati rendszerről kialkudott kompromisszum szerint a jelenlegi nizzai szerződés 2014-ig marad érvényben. 2014 és 2017 között átmeneti szabályok lesznek érvényben, amikor már a kettős többség - a tagállamok 55 százaléka, amelyek az EU lakosságának 65 százalékát adják - elve érvényesül, de a tagállamok használhatják a nizzai szavazati rendet is, ha egy tagállam ezt kéri.

Nagy-Britannia puhított a kül- és biztonságpolitikai szövegrészeken és elérte, hogy kimaradhat a rendőrségi és igazságügyi együttműködésekből is. Diplomaták szerint London "de facto" kimaradást kapott az alapvető jogokról szóló karta alkalmazása alól is.

A hollandok elérték, hogy a nemzeti parlamenteknek nagyobb szerep jusson az EU-jogszabályok elfogadásánál és sikerült keményítenie a bővítési feltételek megfogalmazásán is, míg a csehek az EU és a tagállamok közötti kompetenciák világosabb megfogalmazását harcolták ki.

Nicolas Sarkozy francia elnök az EU jövőjéről szóló csúcstalálkozón töröltette az EU új alapszerződéséből azt a bekezdést, amely a szervezet céljai közé sorolta volna a „szabad és torzításoktól mentes versenyt”.

Merkel szerint bár az alkotmányt feldarabolták és itt-ott lenyesegették, a lényegi elemeket sikerült megtartani. Most a szakdiplomatákon a sor, akik a júliusban kezdődő kormányközi konferencián megállapodnak majd a pontos szövegben. Az egyelőre nem világos, hogy lesz-e a szövegről valamely tagállamban népszavazás, de az biztos, hogy a dán és az ír szabályok kimondják, hogy az ország szuverenitását érintő ügyekben kötelező referendumot tartani.

  • kapcsolódó anyagok
EU-ALKOTMÁNY
EURÓPAI UNIÓ