Tárgyalást tartottak a helyi iparűzési adó ügyekben

2007.06.29. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

Az Európai Bíróság csütörtökön tartotta a magyar helyi iparűzési adóval kapcsolatos két ügyben a tárgyalást.

A C-283/06. és a C-312/06. sz. egyesített ügyekben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek tárgyában, amelyeket a Zala Megyei Bíróság (Magyarország) a Bírósághoz 2006. június 29-én érkezett, 2006. január 16-i határozatával, illetve a Legfelsőbb Bíróság (Magyarország) a Bírósághoz 2006. július 18‑án érkezett, 2006. július 10-i határozatával terjesztett elő az előttük
  • a KÖGÁZ Rt.,
  • az E-ON IS Hungary Kft.,
  • a E-ON DÉDÁSZ Rt.,
  • a Schneider Electric Hungária Rt.,
  • a TESCO Áruházak Rt.,
  • az OTP Garancia Biztosító Rt.,
  • az OTP Bank Rt.,
  • az ERSTE Bank Hungary Rt.,
  • a Vodafon Magyarország Mobil Távközlési Rt.
  • és a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetője,
  • illetve a Vas Megyei Közigazgatási Hivatal
között folyamatban lévő eljárásban,

A C-283/06. sz. ügyben az előzetes döntéshozatal iránti kérelem egyfelől a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány (HL 2003., L 236., 33. o., a továbbiakban: csatlakozási okmány) X. melléklete 4. fejezete 3. pontja a) alpontjának, valamint a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (HL L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o., a továbbiakban: a hatodik irányelv) 33. cikkének értelmezésére vonatkozik.

E kérelmet kilenc magyar jog alá tartozó társaság és a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetője között a 2005‑ös adóévben e kilenc társaságra kivetett helyi adó tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.

A C-312/06. sz. ügyben az előzetes döntéshozatal iránti kérelem egyfelől a csatlakozási okmány X. melléklete 4. fejezete 3. pontja a) alpontjának, másfelől a hatodik irányelv 33. cikke (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

E kérelmet a magyar jog alá tartozó OTP Garancia Biztosító Rt. és a Vas Megyei Közigazgatási Hivatal között folyamatban lévő eljárásban e társaságnak a 2005. szeptember 15-ével, illetve 2006. március 15‑ével végződő adózási időszakra vonatkozó helyiadó-előleg fizetési kötelezettsége tárgyában terjesztették elő.

Jogi háttér

A közösségi szabályozás

A csatlakozási okmány

A csatlakozási okmány „Csatlakozási okmány 24. cikkében hivatkozott lista: Magyarország” című X. melléklete alatt található a „Versenypolitika – Az Európai Közösséget létrehozó szerződés: VI. cím, 1. fejezet – Versenyszabályok” elnevezésű 4. fejezet.

A 4. fejezet „Helyi adókedvezmények formájában nyújtott támogatások” című 3. pontjának a) alpontja előírja:
Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglaltak ellenére Magyarország 2007. december 31-ig fenntarthatja a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény 79. §-ának (1) és (2) bekezdésével, és az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 158. §-ával módosított, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 6. §-a és 7. §-a alapján az adóalap 2%-áig a helyi önkormányzatok által, meghatározott ideig nyújtott iparűzési adókedvezményeket.

A hatodik irányelv

A hozzáadottérték-adó közös rendszerének kiegészítéséről és a 77/388/EGK irányelvnek a fiskális határok megszüntetésére tekintettel történő módosításáról szóló, 1991. december 16-i 91/680/EGK tanácsi irányelvvel (HL L 376. 1. o.; magyar nyelvű különkiadás: 9. fejezet, 1. kötet 160. o.) módosított hatodik irányelv 33. cikkének (1) bekezdése ekként rendelkezik:

Az egyéb közösségi rendelkezések, különösen a jövedéki termékek birtoklására, szállítására és ellenőrzésére vonatkozó általános, hatályban lévő közösségi rendelkezések sérelme nélkül, ezen irányelv nem akadályozza a tagállamokat biztosítási szerződésekre vonatkozó adók, a fogadásokra és szerencsejátékokra vonatkozó adók, a jövedéki adók, a bélyegilletékek és még általánosabban az olyan adók, illetékek vagy terhek fenntartásában vagy bevezetésében, amelyeket nem lehet forgalmi adóként jellemezni, feltéve ugyanakkor, hogy ezen adók, illetékek vagy terhek a tagállamok közötti kereskedelemben nem vezetnek alaki követelményekhez a határátlépéssel összefüggésben.

A hatodik irányelv 33. cikke egy második bekezdést is tartalmaz, amely a jelen ügy szempontjából irreleváns.

A nemzeti szabályozás

Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésekben foglaltakból lényegében kitűnik, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C törvény (továbbiakban: az 1990. évi törvény) felhatalmazza Magyarország önkormányzatait, hogy illetékességi területükön helyi iparűzési adót (a továbbiakban: HIPA) vezessenek be. 10A fenti végzésekben foglaltak szerint:
  • a helyi iparűzési adó az ország területére nézve nem általános jellegű, hanem ún. helyi adó, amelynek bevezetése, hatályon kívül helyezése, és módosítása az önkormányzatok mérlegelési jogkörébe tartozik;
  • amennyiben az adót bevezették, adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység; az adó alanya a vállalkozó;
  • az adó alapja az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az értékesített termék, illetőleg a végzett szolgáltatás nettó árbevétele, az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel csökkentve;
  • egyéni vállalkozó és mezőgazdasági kistermelő esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege;
  • az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját ettől eltérően az egyszerűsített vállalkozói adó 50%-ában is megállapíthatja;
  • az önkormányzat, amely bevezette a HIPA-t, jogosult adómentességet és adókedvezményt megállapítani; --adómentesség és adókedvezmény csak azt a vállalkozót illeti meg, amelynek az adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot, vagy az önkormányzat által ezen értéknél alacsonyabban meghatározott összeget;
  • különös kedvezmény vehető igénybe (1 millió forint/fő összegű adóalap-csökkentés) abban az esetben, ha a foglalkoztatottak száma az adóév során nő;
  • állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa az adóalap 2%-a;
  • az adóalanyok nem kötelesek a HIPA összegének a számlán vagy a számviteli bizonylatokon történő feltüntetésére; az adóalany által beszerzett termékek és szolgáltatások árában esetlegesen megjelenő adó levonására az 1990. évi törvény nem nyújt lehetőséget;
  • az 1990. évi törvény nem tartalmaz olyan kifejezett rendelkezést, amely szerint a HIPA áthárítható a fogyasztóra, ugyanakkor a HIPA a fogyasztói árba beépíthető;
  • Magyarországon a HIPA-val egyidejűleg létezik forgalmi típusú adó (általános forgalmi adó), amelyet az 1992. évi LXXIV. törvény szabályoz.

A jogvita alapjául szolgáló tényállás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A C-283/06. sz. ügy

A Zala Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetője (a továbbiakban: a C-283/06. sz. ügy alperese) több, 2005-ben hozott határozatával helyben hagyta a különböző önkormányzatok által a KÖGÁZ Rt., az E-ON IS Hungary Kft., az E-ON DÉDÁSZ Rt., a Schneider Electric Hungária Rt., a TESCO Áruházak Rt., az OTP Garancia Biztosító Rt., az OTP Bank Rt., az ERSTE Bank Hungary Rt. és a Vodafon Magyarország Mobil Távközlési Rt. (a továbbiakban: együttesen a C-283/06. sz. ügy felperesei) ellen a 2005. évi HIPA-előleg megfizetésére vonatkozóan kibocsátott fizetési meghagyásokat.

A C-283/03. sz. ügy alperesének határozatai az 1990. évi törvény 41. cikke (1) és (2) bekezdésén, valamint a HIPA bevezetéséről rendelkező önkormányzati rendeleteken alapulnak. Az alperes úgy véli, hogy a C-283/03. sz. ügy felperesei elismerték adókötelezettségeiket azzal, hogy benyújtották adóbevallásukat, és ennélfogva kötelesek megfizetni az adóelőleget. Az alperes egyes határozataiban cáfolta a felperesek azon érvelését, miszerint a hatodik irányelv 33. cikke folytán nincsen jogalapja a forgalmi adó jellegű adó megállapításának. Másrészt az irányelv nem a hatóságot, hanem kizárólag a tagállamokat köti közvetlenül.

A C-283/06. sz. ügy felperesei keresetet nyújtottak be a Zala Megyei Bírósághoz a fenti pontban említett határozatok ellen. Lényegében azt állítják, hogy a határozatok azon okból jogszabálysértőek, hogy 2004 májusától kezdődően a hatodik irányelv közvetlen alkalmazhatósága folytán nem volt adófizetési kötelezettségük.

A kérdést előterjesztő bíróság véleménye szerint a csatlakozási okmány X. melléklete 4. fejezete 3. pontjának a) alpontját akként lehet értelmezni, hogy az átmeneti mentességet kíván biztosítani az 1990. évi törvényben bevezetett törvény fenntartása érdekében, vagy legalább is úgy, hogy az adókedvezmények átmeneti mentesítésével a szerződő felek elismerték a HIPA-nak a közösségi joggal való összeegyeztethetőségét.

Amennyiben a Bíróság osztja e véleményt, a kérdést előterjesztő bíróság szerint minden további kérdés felesleges. Az ellenkező esetben viszont ez utóbbi bíróság úgy véli, hogy a hatodik irányelv 33. cikke szerinti nem forgalmi adó jellegű közterhek fogalmának értelmezése szükséges.

Ilyen körülmények között a Zalai Megyei Bíróság felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő két kérdést terjesztette a Bíróság elé.

1) A »Csatlakozási okmány« […] X. melléklet[ének] 4/3/a.) pontjában írt azon előírás, hogy »Magyarország 2007. december 31-ig fenntarthatja a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 6. § és 7. §-a alapján az adóalap 2%áig a helyi önkormányzatok által meghatározott ideig nyújtott iparűzési adókedvezményeket« értelmezhető-e akként, hogy
  • Magyarország átmeneti mentességet kapott az iparűzési adó fenntartására, avagy akként hogy:
  • a Csatlakozási szerződés az iparűzési adó-kedvezmények fenntartásának lehetőségével elismerte Magyarország (átmeneti) jogát magának az iparűzési adónemnek a fenntartására is?
  1. Amennyiben az Európai Bíróság válasza az 1) pontban foglalt kérdésre nemleges, akkor […] hatodik irányel[v] […] helyes értelmezése szerint mely ismérvek alapján minősül egy adófajta a hatodik irányelv 33. cikkében említett nem forgalmi adó jellegű adónak?

A C-312/06. sz. ügy

A Vas Megyei Közigazgatási Hivatal (a továbbiakban: a C-312/06. sz. ügy alperese) 2005-én elfogadott határozatában helyben hagyta az illetékes önkormányzat által az OTP Garancia Biztosító Rt. (a továbbiakban: a C-312/06. sz. ügy felperese) ellen a 2005. szeptember 15-ével, illetve 2006. március 15-ével végződő adózási időszakra vonatkozó helyiadó-előleg fizetésére vonatkozóan kibocsátott fizetési meghagyást. A hatóság a határozatát az 1990. évi törvény 39. cikkének (1) cikkére, 41. cikkének (2) bekezdésére, valamint a 13/2003. (III. 27.) önkormányzati rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére alapította.

A hatóság a határozatát azzal indokolta, hogy a csatlakozási tárgyalások során Magyarország engedélyt kapott a helyiadó-kedvezmények 2007. december 31-ig történő fenntartására. A 312/06. sz. ügy alperese szerint a csatlakozási okmányban a szóban forgó adó konstrukciójára (az adó alapja és összege) vonatkozó írtakból az a következtetés vonható le, hogy azt az Európai Unió elfogadta.

A 312/06. sz. ügy felperese keresetet nyújtott be a Vas Megyei Bírósághoz a fenti pontban említett határozat ellen. A felperes előadta, hogy a határozat azon okból jogszabálysértő, hogy a HIPA forgalmi adónak tekintendő, amelynek Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozását követően történő fenntartása ellentétes a hatodik irányelv 33. cikkének (1) bekezdésével, és egyébként nem lehet úgy tekintetni, hogy azt a csatlakozási okmány átmenetileg engedélyezi.

A Vas Megyei Bíróság elutasította a keresetet lényegében azon az alapon, hogy az a tény, hogy a csatlakozási okmány átmeneti mentességet biztosított Magyarország számára a HIPA tekintetében, szükségszerűen azt jelenti, hogy az Európai Unió elfogadta ezen adó ideiglenes fenntartását.

A C-312/06. sz. ügy felperese felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz a Vas Megyei Bíróság által hozott határozat ellen.

A kérdést előterjesztő bíróság úgy ítéli meg, hogy a jelen ügyben szükséges a közösségi jog értelmezése. Ugyanis e bíróság szerint a csatlakozási okmány X. melléklete 4. fejezete 3. pontjának a) alpontját akként lehet értelmezni, hogy a szerződő felek a HIPA-kedvezmények fenntartására vonatkozó átmeneti mentességek biztosításával egyúttal ezen adóra vonatkozóan is mentességet biztosítottak, az tehát 2007. december 31-ig összeegyeztethető a közösségi joggal. Ezzel ellentétes értelmű értelmezés esetén viszont a hatodik irányelv 33. cikkének (1) bekezdése alapján azt kell eldönteni, hogy a rendelkezésben rögzített lényegi ismérvek alapján az olyan adó, mint a HIPA, forgalmi jellegű adónak minősül-e.

Ilyen körülmények között a Legfelsőbb Bíróság felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő két kérdést terjesztette a Bíróság elé.

1) A [csatlakozási okmány] X. melléklet[e] 4/3/a. pontja szerinti azon megállapodás, mely szerint az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglaltak ellenére Magyarország 2007. december 31-ig fenntarthatja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 6. §-a és 7. §-a alapján az adóalap 2%-áig a helyi önkormányzatok által meghatározott ideig nyújtott iparűzési adókedvezményeket, értelmezhető-e akként, hogy Magyarország átmeneti mentességet kapott az iparűzési adó fenntartására, azaz úgy, hogy a Csatlakozási okmány az iparűzési adókedvezmények fenntartásával elismerte Magyarország átmeneti jogát magának az iparűzési adónemnek a fenntartására is?

  1. A […] hatodik irányel[v] […] 33. cikkének (1) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy az megtiltja a vállalkozói minőségben végzett nyereség- és jövedelemszerzésre irányuló tevékenység adóztatására irányuló olyan (helyi iparűzési) adó fenntartását, amelynek egyik fő jellemzője, hogy a nettó árbevételre kerül kivetésre oly módon, hogy az csökkentésre kerül az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével és az anyagköltséggel, azaz az ilyen jellegű adó e cikk szempontjából meg nem engedett forgalmi jellegű adónak minősül-e?

Bíróság előtti eljárás

A Bíróság alapokmánya 23. cikkének megfelelően a következők terjesztettek elő írásbeli észrevételeket:
  • a KÖGÁZ Rt., az E-ON IS Hungary Kft., az E-ON DÉDÁSZ Rt., a Schneider Electric Hungária Rt., a TESCO Áruházak Rt., az OTP Garancia Biztosító Rt., az OTP Bank Rt. és az ERSTE Bank Hungary Rt. képviseletében Oszkó P. ügyvéd,
  • a Vodafon Magyarország Mobil Távközlési Rt. képviseletében Deák D. ügyvéd,
  • a magyar kormány képviseletében Fazekas J. meghatalmazotti minőségben,
  • az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében D. Triantafyllou és Bottka V. meghatalmazotti minőségben.

A Bírósághoz előterjesztett észrevételekben javasolt válaszok

A KÖGÁZ Rt., az E-ON IS Hungary Kft., az E-ON DÉDÁSZ Rt., a Schneider Electric Hungária Rt., a TESCO Áruházak Rt., az OTP Garancia Biztosító Rt., az OTP Bank Rt. és az ERSTE Bank Hungary Rt. azt javasolja, hogy a Bíróság a feltett kérdésekre a következő válaszokat adja.

(i) A HIPA sérti a hatodik irányelv 33. cikkének rendelkezéseit mert tárgyi és személyi hatályát tekintve általános jellegű adó, összege az adóalanyok által értékesített termékek és nyújtott szolgáltatások árával arányos, a forgalmazás, azaz a termékek és szolgáltatások értékesítésének minden egyes szakaszában fizetendő, továbbá az értékesítés korábbi szakaszaiban fizetett adó az adóalany által fizetendő adóból az adóalap meghatározása során az adót is tartalmazó beszerzési árak elszámolásával vonható le úgy, hogy az adó a hozzáadott értéket terheli, és azt végső soron a fogyasztó viseli.

(ii) A Magyar Köztársaság a hatodik irányelv 33. cikkében foglaltak alkalmazása alól nem kapott átmeneti mentességet, miután a csatlakozási szerződés X. mellékletének 4/3/a. pontjában foglaltak nem értelmezhetők úgy, hogy azok lehetővé tennék a HIPA fenntartását 2004. május 1-ét, azaz a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozását követő időszakra.

(iii) A 2004. május 1-ével kezdődő, vagy azt követő időszakra megfizetett HIPA visszajár legalább mindazon adóalanyoknak, akik a Bíróság ítéletének kihirdetéséig a jelen ügyben félként résztvevő adózókkal megegyező, vagy bármely más módon közigazgatási vagy bírósági eljárást indítottak HIPA kötelezettségük vitatása tárgyában arra hivatkozva, hogy a HIPA fenntartása sérti a hatodik irányelv 33. cikkében foglalt rendelkezéseket.

A Vodafon Magyarország Mobil Távközlési Rt. azt kéri, hogy a Bíróság a kérdést előterjesztő bíróság által a C-283/06., illetve a C-312/06. sz. ügyben feltett első kérdésre a következő választ adja.

A [csatlakozási okmány] X. melléklet[e] 4. rész[ének] 3. a) pontja szerinti azon megállapodás, mely szerint az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglaltak ellenére Magyarország 2007. december 31-ig fenntarthatja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 6. §-a és 7. §-a alapján az adóalap 2%-áig a helyi önkormányzatok által meghatározott ideig nyújtott iparűzési adókedvezményeket, nem értelmezhető akként, hogy Magyarország átmeneti mentességet kapott volna az iparűzési adó fenntartására, azaz úgy, hogy a csatlakozási okmány az iparűzési adókedvezmények fenntartásával elismerte volna Magyarország átmeneti jogát magának az iparűzési adónemnek a fenntartására.

E társaság a C-312/06. sz. ügyben feltett második kérdésre a következő választ javasolja.

A […] hatodik irányel[v] 33. cikk (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az megtiltja a vállalkozói minőségben végzett nyereség- és jövedelemszerzésre irányuló tevékenység adóztatására irányuló olyan (helyi iparűzési) adó fenntartását, amelynek egyik fő jellemzője, hogy a nettó árbevételre kerül kivetésre oly módon, hogy az csökkentésre kerül az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével és az anyagköltséggel, azaz az ilyen jellegű adó e cikk szempontjából meg nem engedett forgalmi jellegű adónak minősül.

Ami a C-283/06. sz. ügyben feltett második kérdést illeti, e társaság egyfelől azt állítja, hogy az csak az egységes európai piac zavartalan működésére figyelemmel válaszolható meg, és másfelől, hogy csak esetről esetre dönthető el az, hogy a vizsgált nemzeti adó rendelkezik-e olyan jellemzőkkel, amelyek alapján megállapítható lenne, hogy a 33. cikk értelmében forgalmi típusú adónak minősül.

E társaság végül azt kéri, hogy a Bíróság a közösségi jog alapján foglaljon állást azon magyar eljárási gyakorlat érvényességéről, amely szerinte az EK 10. cikkbe ütköző módon a hatodik irányelv 33. cikkében foglaltak érvényre juttatásának akadályát képezi, amennyiben az első- és másodfokú adóhatóságok a HIPA közösségi joggal való összeegyeztethetőségének vizsgálatát maguktól elhárítva, az adóbevallás önellenőrzéssel történő korrigálását javasolják az adózónak oly módon, hogy a közösségi jog tényleges érvényre jutását megnehezítve vagy gátolva az adóalanyokat bizonytalan kimenetelű adóigazgatási eljárásra késztetik, akadályozva őket jogaik gyakorlásában.

Mivel úgy véli hogy a HIPA fenntartását engedélyező átmeneti mentességet kizárólag abban az esetben szükséges fenntartani, ha ezen adó nem egyeztethető össze a hatodik irányelv 33. cikkével, a magyar kormány szerint először e cikkre vonatkozó kérdéseket kell megvizsgálni.

A magyar kormány azt javasolja, hogy a Bíróság a C-283/06. sz. ügyben feltett második kérdésre a következő választ adja.

Ha egy adófajta nem rendelkezik a hozzáadottérték-adó alapvető jellemzőinek valamelyikével, vagyis ha nem általános jelleggel alkalmazandó az érintett ügyletekre, vagy nem arányos az érintett áruk és szolgáltatások árával, vagy nem vetik ki a termelés és a forgalmazás folyamatának minden szakaszában, vagy nem az áruk és szolgáltatások hozzáadott-értékére alkalmazzák oly módon, hogy az adó végül a fogyasztót terheli, akkor ez az adófajta a hatodik irányelv 33. cikke értelmében vett »nem forgalmiadó-jellegű« adónak minősül.

A magyar kormány a C-312/06. sz. ügyben feltett második kérdést illetően úgy véli, hogy arra a következő választ kell adni.

A hatodik irányelv 33. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az nem tiltja meg az olyan tagállami adó fenntartását, mint a magyar helyi iparűzési adó, vagyis az ilyen jellegű adó a hatodik irányelv 33. cikke szempontjából nem minősül meg nem engedett forgalmi jellegű adónak.

Mivel úgy véli, hogy a HIPA alkalmazása összeegyeztethető a közösségi joggal, a magyar kormány véleménye szerint nem szükséges megválaszolni a két ügyben feltett első kérdést. Ha azonban a Bíróság ezzel ellentétes álláspontot fogad el, a magyar kormány azt javasolja, hogy e kérdésekre a következő válaszokat adja:

A [Csatlakozási Okmány] X. melléklet[ének] 4/3/a) pontjában írt azon előírást, amely szerint »Magyarország 2007. december 31-ig fenntarthatja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 6. §-a és 7. §-a alapján az adóalap 2%-áig a helyi önkormányzatok által meghatározott ideig nyújtott iparűzési adókedvezményeket«, akként kell értelmezni, hogy a Csatlakozási Okmány az iparűzési adókedvezmények fenntartásával elismerte Magyarország jogát magának az iparűzési adónemnek a fenntartására is.

Mivel úgy véli, hogy a két ügyben feltett első kérdés megválaszolása feleslegessé válik abban az esetben, ha a HIPA-t a hatodik irányelv 33. cikkének (1) bekezdésével összeegyeztethetőnek kell tekinteni, az Európai Közösségek Bizottsága először az ügyekben feltett második kérdést elemzi, és azt javasolja, hogy arra a Bíróság a következő választ adja.

A hatodik irányelv 33. bekezdésének (1) cikkét úgy kell értelmezni, hogy az nem tiltja meg a vállalkozói minőségben végzett nyereség- és jövedelemszerzésre irányuló tevékenység adóztatására irányuló olyan helyi iparűzési adó fenntartását,
  • amelynek egyik fő jellemzője, hogy a nettó árbevételre kerül kivetésre oly módon, hogy az csökkentésre kerül az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével és az anyagköltséggel,
  • és amely az 1990 évi C. törvény Második Rész IV. Fejezetében előírtaknak felel meg, azaz az ilyen jellegű adó e cikk szempontjából nem minősül meg nem engedett forgalmi jellegű adónak.

Amennyiben a Bíróság választ kíván adni a C-283/06., illetve a C-312/06. sz. ügyben feltett első kérdésre, a Bizottság a következő választ javasolja:

A Csatlakozási okmány 24. cikke értelmében alkalmazandó X. Melléklet 4. 3. a) pontja szerinti azon megállapodás, mely szerint az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglaltak ellenére Magyarország 2007. december 31-ig fenntarthatja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 6. §-a és 7. §-a alapján az adóalap 2%-áig a helyi önkormányzatok által meghatározott ideig nyújtott iparűzési adókedvezményeket, nem értelmezhető akként, hogy Magyarország átmeneti mentességet kapott volna magának a helyi iparűzési adónak a fenntartására, sem pedig akként, hogy a Csatlakozási okmány az iparűzési adókedvezmények fenntartásával elismerte volna Magyarország átmeneti jogát magának az iparűzési adónemnek a fenntartására is.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA