Karcsúsodik a jegybank, bővül az elnök hatásköre

2007.07. 4. Magyar Hírlap Online / Szajlai Csaba

Július 1-jén lépett életbe a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénymódosítás, amely szerint bővül az elnök hatásköre, ugyanakkor karcsúsodik a szervezet. A jegybanknak csak két alelnöke marad, ám ők tagjai lesznek a monetáris tanácsnak is.

Egy hete annak, hogy az Országgyűlés megszavazta a jegybanktörvény módosítását.

A jogszabályváltozás értelmében kevesebb alelnöke lesz a jegybanknak: a korábbi három-öt helyett már csak kettő. Ugyanakkor ők automatikusan tagjai lesznek a monetáris tanácsnak.

Eközben megszűnik a Magyar Nemzeti Bank igazgatósága és közgyűlése. Az igazgatóság feladatait a jegybank elnöke veszi át. A július 1-jétől hatályos módosítások értelmében csökken a monetáris tanácstagok száma (öt–hét fős lesz a testület), s a parlamenti pártok oszthatják el a felügyelőbizottsági helyeket. A felügyelő szerv tagjait eddig is az Országgyűlés választotta, de már jogszabály is rendelkezik arról, hogy a felügyelőbizottságba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét pedig az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik.

A közgyűlés megszűnése azt jelenti. hogy a jövőben az államot – mint főrészvényest – képviselő, az államháztartásért felelős miniszter az MNB-re törvényben tételesen meghatározott tárgykörökben részvényesi határozattal dönt.

Az MNB korábbi közleményének megfogalmazása szerint a módosítás egyszerűsíti, racionalizálja a Magyar Nemzeti Bank működését. Karcsúsodik a jegybank irányítása, amivel a hatékonyabb, költségtakarékosabb működés kialakítása a cél – kommentálta a módosításokat a jegybank.

Bod Péter Ákos, a jegybank egykori elnöke azt mondta, hogy a törvénymódosítás egy szerencsétlen törvényhozási műveletsor utólagos korrekciója. A szakember rámutatott: az elmúlt öt évben hatszor változott az MNB jogállását érintő jogszabály. Ennek az lett a következménye, hogy jelentősen csökkent az elnök hatásköre, miközben magát az intézményt számos monetáris feladatkörrel felruházták. Bod Péter Ákos emlékeztetett arra is, hogy a független jegybankról szóló alaptörvényt 1991-ben hozta meg az Országgyűlés, s ezt, az európai uniós előírások miatt, 2001-ben kellett módosítani. Azzal a módosítással EU-konformmá vált az MNB-ről szóló jogszabály. Igazából semmi sem indokolta az azóta bekövetkezett változásokat – magyarázta Bod Péter Ákos.

  • kapcsolódó anyagok
MNB