Postai liberalizáció 2011-től, az új tagállamokban 2013-tól

2007.07.13. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 2009. január 1-jei határnap helyett két évvel későbbi időpontig, 2010. december 31-ig számolná fel a meglévő állami monopóliumokat a postai szolgáltatások területén. Az új tagállamok további két év türelmi időt kapnának a piacnyitásra. A plenáris ülés szerdán elfogadta a jogszabályt, amely Európa-szerte több millió postai dolgozót érint.

Az Európai Parlament szerdán, Strasbourgban 512 igen, 155 nem, 13 tartózkodó szavazattal elfogadta a postai liberalizációról szóló jogszabálytervezetet.

A parlamenti jelentéstevő, Markus Ferber (néppárti, német) a keddi plenáris vitában azt mondta, a postaszektorban „kétszáz éven át monopóliumok működtek. A monopóliumok nem képesek megoldani azokat a problémákat, amelyekkel a postai szolgáltatók szembesülnek. Ezeket a problémákat csak úgy tudjuk megoldani, ha tisztességes verseny érvényesül, amely figyelembe veszi a munkakörülményeket, és a dolgozók helyzetét”.

Átalakuló postai szolgáltatások

Az új kommunikációs eszközök megjelenésének köszönhetően jelentősen átalakult a postai szolgáltatások piaca Európában. Az Európai Bizottság adatai szerint erősen csökkent a magánszemélyek által küldött hagyományos levelek száma, így ma már a levelek 85 százaléka hivatalos, illetve üzleti küldemény. A postai szolgáltatások ugyanakkor még most is az EU GDP-jének 1 százalékát adják.

Az európai postai szolgáltatók évi 88 milliárd eurós forgalmat bonyolítanak, és évente mintegy 135 millió küldeményt kezelnek.

Az elfogadott szöveg szerint a tagállamokban még meglévő postai monopóliumoknak legkésőbb 2010. december 31-én meg kell szűnniük. (Az Európai Bizottság 2009. január 1-jét, tehát két évvel korábbi liberalizációt javasolt.) Az új tagállamok - így Magyarország is - további két évet kapnának a felkészülésre. A piacnyitás értelmében a nemzeti postaszolgáltatóknak megszűnik a monopóliumuk az 50 grammnál könnyebb levelek szállítására.

Előzmények

Az Európai Unió egyik célkitűzése a kizárólagos jogok nélkül működő, egységes belső piac megvalósítása. Ennek egyik eleme a nemzeti monopóliumok megszüntetése.

A postai szolgáltatásokról szóló irányelv (97/67/EC) 1997-ben a 350 grammnál nehezebb küldeményeknél már megnyitotta a piacot, egyben garantálta a polgároknak az egyetemes szolgáltatásokhoz való jogát (hozzáférés a postai szolgáltatásokhoz lakóhelytől függetlenül, méltányos áron). A 2002-ben elfogadott módosítás 100 grammnál húzta meg a határt, és 2009-es piacnyitást írt elő.

Az Európai Bizottság javaslata

Az Európai Bizottság 2006 végén terjesztette elő a jogszabályt felülvizsgáló újabb javaslatát (COM(2006)0594). Az Európai Parlament most ezt az újabb módosítást tárgyalja együttdöntési eljárásban.

A bizottság a következőket tűzte ki célul:
  • a postai szolgáltatások belső piacának megvalósítása, azaz a postai ágazaton belül a különleges jogok megszüntetése, ugyanakkor
  • az egyetemes szolgáltatások fenntartható magas színvonalú biztosítása megfizethető árakon, továbbá
  • a postai szolgáltatások szabályozására vonatkozó alapelvek harmonizálása.

A bizottsági tervezet továbbra is azt javasolja, hogy a meglévő irányelvben rögzített időpont – 2009. január 1-je – legyen a piac teljes körű megnyitásának időpontja, így ettől az időponttól fogva nem lennének kizárólagos, illetve különleges jogok az egyes vállalkozások számára.

Az egyetemes szolgáltatásokkal való megbízásra vonatkozó feltételeknek az objektivitás, átláthatóság, a megkülönböztetés-mentesség, az arányosság és a lehető legkisebb piactorzítás elvein kell alapulniuk.

A bizottsági javaslat szerint az egyetemes szolgáltatások díjait a költségekhez kell igazítani. Eszerint csak egyértelműen meghatározott kivételek esetében lehetne eltérni attól az elvtől, hogy a postai szolgáltatások díjainak a költségeken kell alapulniuk. A bizottság azt indítványozza, hogy a tagállamok egységes díjszabást csak olyan szolgáltatásoknál alkalmazzanak, amelyekre a darabonkénti díjszabás vonatkozik, azaz olyan szolgáltatásokra, amelyeket többnyire a fogyasztók és a kisvállalkozások használnak.

A liberalizáció indokai

Az EP által elfogadott szöveg szerint „a megnövekedett verseny elő fogja mozdítani a postai ágazat és az alternatív kommunikációs módszerek integrációját, és lehetővé teszi, hogy az egyre igényesebb ügyfelek számára nyújtott szolgáltatások minősége javuljon”.

A képviselők szerint „a további piacnyitás továbbra is különösen – levélküldeményeket küldőkként és fogadókként – a fogyasztók és a kis- és középvállalkozások számára lesz előnyös, mivel minőségi javulást, több választási lehetőséget, a fogyasztók számára érzékelhető árcsökkentéseket, innovatív szolgáltatásokat és üzleti modelleket jelent”.

Az egyetemes postai szolgáltatás és a kompenzáció

A szöveg szerint „az egyetemes szolgáltatás minden munkanap egy postaláda-ürítést és egy kézbesítést jelent minden egyes természetes vagy jogi személy otthonába, illetve székhelyére vagy telephelyére, távoli vagy gyéren lakott területeken is”.

Amennyiben a piaci szereplők nem lennének képesek üzleti alapon biztosítani az egyetemes szolgáltatásokat, a tagállamok (a szolgáltatók által és/vagy a szolgáltatási díjakból finanszírozott) kompenzációs alapokat állíthatnának fel a költségek fedezésére, vagy az állam közvetlenül kompenzálhatná a szolgáltatókat. Az alkalmazandó finanszírozási mechanizmusokról a tagállamok maguk dönthetnének.

A plenáris voksoláson elfogadott módosítás szerint „minden tagállam garantálja, hogy az egyetemes szolgáltatás finanszírozása a teljesen liberalizált postai piacon mindenkor biztosított legyen”.

A képviselők hozzátették: „az egyetemes és nem egyetemes szolgáltatások biztosításához szükséges közös költségek nem terhelhetik teljes egészében az egyetemes szolgáltatásokat; ugyanazokat a költségtényezőket kell alkalmazni mind az egyetemes, mind pedig a nem egyetemes szolgáltatásokra”.

További módosítás, hogy „az expressz és futárpostai szolgáltatások nem minősülnek az egyetemes szolgáltatást helyettesíteni tudó szolgáltatásoknak”.

  • kapcsolódó anyagok
HÍRKÖZLÉS
EURÓPAI PARLAMENT