Titoktörvény civilek bírálatával

2007.08.24. Magyar Hírlap Online / Swendt Pál

A Nemzetbiztonsági Iroda szervezésében, civil szervezetek részvételével folytatódott szerdán és csütörtökön az új titoktörvény tervezetének társadalmi egyeztetése.

A napokban a kormány asztalára kerülő dokumentumból kiderül, hogy az új jogszabály jelentősen megváltoztatná az állam-, illetve szolgálati titok eddigi meghatározását, a jogorvoslati rendszert, valamint a iratminősítés rendjét is.

Zala Mihály, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke az egyeztetésen elmondta: a titokvédelem jelenleg a csúcsán álló piramishoz hasonlít – azaz a legalacsonyabb minősítésű dokumentumból van a legkevesebb, a szigorúan titkos iratból pedig a legtöbb. Ezen változtatna az új törvény, amely előírná: indokolnia kell a titokgazdának, miért minősíti az adatokat, s a bíróság előtt is képviselnie kell álláspontját. Ha bárki a minősítés megváltoztatását kéri és elutasítják, akkor az ombudsmanhoz fordulhat, aki – ha őt is elutasítják – a bíróság előtt támadhatná meg az idoklással ellátott határozatot. A változással egy új fogalom, a kárszemlélet is megjelenne; a titoksérelemmel okozható kár mértékével határoznák meg a minősítés fokát, korlátozva ezzel az unióban egyedülálló, évi százezres nagyságrendű szigorúan titkos dokumentum "előállítását". A várhatóan még ebben az évben elfogadott titoktörvénnyel együtt változna a büntető törvénykönyv több passzusa: akinek hivatalból feladata a titok őrzése, súlyosabb megítélés alá esne, mint aki a titkot "csak" megtudta. Így a jövőben az újságírókat sem fenyegetné a jelenlegi súlyos elmarasztalás, ha minősített adatokhoz jutnak.

Az egyezetésen Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet nevében egyebek mellett egy olyan nyilvános iktatót hiányolt, ahol nyomon követhető lenne, mikor, ki és milyen adat titkosságát oldotta fel. Álláspontjuk szerint szükséges az információs kárpótlás bevezetése, melyben az előírt idő leteletével az érintettel közölnék az ellene folytatott titkos megfigyelés tényét.

A tervezet véget vetne annak a gyakorlatnak is, hogy akár kilencven évre is tikosítani lehet dokumentumokat – figyelemmel azok védelmére, akik együttműködnek a pogári vagy katonai nemzetbiztonsági szolgálatokkal, ettől kezdve húsz vagy harminc évre lehetne titkossá nyilvánítani egy iratot.