Mol-ügy: Brüsszel árgus szemekkel figyeli a helyzetet

2007.09.27. BruxInfo

Az Európai Bizottság figyelmesen tanulmányozza, hogy az OMV-ajánlattal kapcsolatos magyar intézkedések, köztük a Lex Mol-ként elhíresült törvény nem ellentétes-e a tőke szabad mozgására vonatkozó uniós szabályokkal – erősítette meg szerdán (szeptember 27.) Charlie McCreevy belső piaci biztos szóvivője.

Az Európai Bizottság egyelőre csak rendkívül szűkszavúan nyilatkozik az OMV osztrák olajipari vállalat keddi szándéknyilatkozatában megerősített érdeklődéséről magyar piaci versenytársa, a Mol iránt, illetve az ügy belső piaccal kapcsolatos vonatkozásairól. „A Bizottság figyelmesen tanulmányozza a helyzetet a tőke szabad mozgására vonatkozó előírásokkal való potenciális össze nem egyeztethetőség szempontjából” – fogalmazott szerdán kissé körmönfontan Charlie McCreevy belső piacért felelős biztos szóvivője, amikor feltették neki a kérdést. A BruxInfo rákérdezésére, miszerint a magyar parlament által még nem megszavazott „Lex Mol” törvény tervezetét is vizsgálja-e ilyen szempontból a Bizottság, Olivier Drewes azt mondta, hogy Brüsszel „a helyzetet figyeli és tanulmányozza”.

Mint ismeretes, az osztrák OMV kedden hozta nyilvánosságra szándéknyilatkozatát a Mol-lal való egyesülésére, jelentős kedvezményeket felajánlva a magyar cégnek arra az esetre, ha rááll a frigyre. A Mol vezetése azonban kerek-perec elutasította az osztrákok újabb próbálkozását, barátságtalan felvásárlási kísérletnek titulálva azt. Wolfgang Ruttenstrofer OMV-vezér kedden telefonon azt mondta a BruxInfónak, hogy a szándéknyilatkozatot a Mol független részvényeseinek bátorítására tették és abbéli reményének adott hangot, hogy a Mol menedzsmentjének ellenállása ellenére létre fog jönni a szerinte mind a két számára előnyös üzlet.

Az OMV főnökének bejelentése szerint előzetesen értesítette vételi szándékáról az Európai Bizottságot, ám Jonathan Todd, a versenyjogi biztos szóvivője kedden a BruxInfónak azt mondta, hogy a brüsszeli versenyhatóság számára a hivatalos bejelentésig (az úgynevezett notifikációig) nem létezik az ügy, márpedig ez eddig nem történt meg.

Az Európai Bizottság belső piaci főigazgatósága párhuzamosan folytatja annak a magyar törvénymódosításnak a vizsgálatát, amely idén áprilisban a magyar állam mintegy 30 hazai cégben meglévő aranyrészvényét (szavazattöbbségi jogát) törzsrészvénnyé alakította át, a magyar fél szerint az aranyrészvényt tiltó uniós előírásokkal összhangba hozva a hazai szabályozást. „Még mindig elemezzük a bonyolult magyar jogszabályt, egyelőre nem fejeztük be a vizsgálatot” – közölte a belső piacért felelős biztos szóvivője, aki hangsúlyozta, hogy a vizsgálat végleges következtetésén múlik az, hogy Brüsszel a kötelezetttségszegési eljárás utolsó állomásaként az Európai Bíróság elé utalja-e az ügyet.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ