Mentsük a menthetőt: elfogadták a lex Molt

2007.10. 9. Magyar Hírlap Online / Németh Era

Ritkán látott többséggel fogadta el a parlament a lex Mol néven megismert törvényt, erős jogosítványokat adva a társaságok jelenlegi menedzsmentjei kezébe. A 337 igen, négy nem szavazat és három tartózkodás mellett elfogadott törvény értelmében a stratégiai jelentőségű társaságok közé tartozik többek között a Mol, a regionális gáz- és áramszolgáltatók, a villamos erőművek, így például a Paksi Atomerőmű, valamint a Mavir Zrt.

A jogszabály lehetőséget biztosít a kormánynak arra, hogy korlátozza azon társaságok körét, melyek a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat felvásárolni jogosultak. A zárószavazásra kerülő tervezet leglényegesebb, a gazdasági társaságokról szóló törvényt érintő pontjai nem változtak. A gazdasági bizottság javaslatára azonban a stratégiai ágazati társaságok közé sorolták az ivóvíz-szolgáltatókat is. A törvény emellett kötelezi a stratégiai jelentőségű társaságokra nyilvános vételi ajánlatot tevőket arra, hogy üzleti tervet mellékeljenek, amit jóvá kell hagyatniuk a saját igazgatóságukkal is, mielőtt benyújtanák azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez.

Menteni kell a menthetőt, ezért támogatjuk a javaslatot – jelentette be a záróvitában Orbán Viktor. A Fidesz elnöke hozzátette: ezt nemzeti vagyonvédelmi döntésnek tekintik, s további hasonló javaslatokat fognak a közeljövőben a parlament elé terjeszteni. Az ellenzék vezetője azt ígérte, "az unióban is megvédik a szerintük az EU irányelveivel nem ellentétes jogszabályt, amelyet az ellenséges szándékúak biztosan megtámadnak". Ám épp ezek a viták különböztetik meg az EU-t a KGST-től – tette hozzá Orbán Viktor. A politikus élesen bírálta a privatizáció korábbi lépéseit, amelyek során "a nemzet közellátásának biztonságát jelentő" cégeket adtak külföldi tulajdonba.

Az MSZP-frakció néhány tagja október 8-án kérte pártjától és meg is kapta az engedélyt arra, hogy ne szavazza meg a törvényjavaslatot. Végül három szocialista, Borenszki Ervin, Keller László és Molnár Albert tartózkodott, Hajdú Attila, Szabó Zoltán és Szanyi Tibor pedig nemmel voksolt. A Fideszből egyedül Aszódi Pál nem támogatta az előterjesztést. Szanyi, aki már korábban is a javaslat visszavonását sürgetette, úgy vélte, az "ágyékon szúrja a magyar gazdaságot".

A képviselő olyan összefoglaló anyagot juttatott el az illetékes tárcákhoz, amelyből kiderül: az osztrák, és további hét, különböző jogrendszerű uniós tagállamban érvényes szabályozás azt mutatja, hogy a lex Mol által meghonosítani tervezett jogosítványok lényegében ismeretlenek az unióban.

A többségi szocialista álláspontot képviselő Tukacs István azt mondta: az előkészítés során a javaslatot alaposan összevetették az uniós szabályokkal, a versenysemlegességi joggal, s megállapították, hogy nem ütközik azokkal. Közös energiapolitika pedig az EU-ban nincs is – tette hozzá. A képviselő a Mol és az OMV között folyó harcról úgy vélekedett: értelmetlen, rossz lépés lenne beengedni egy a Molnál kevésbé hatékonyan működő, idegen állami részesedésű céget a magyar energiapiacra.

  • kapcsolódó anyagok
TÁRSASÁGI JOG
TÖRVÉNYHOZÁS