Újabb mulasztásos alkotmánysértés a népszavazási törvényben

2007.12. 5. MTI

Újabb mulasztásos alkotmánysértést állapított meg az Alkotmánybíróság (Ab) a népszavazási törvényben - tájékoztatta az MTI-t a testület elnöke, Bihari Mihály. Az Ab keddi döntése szerint amiatt áll fenn az alkotmánysértés, mert az Országgyűlés nem szabályozta törvényben, hogy az egymással versengő, különböző időpontban benyújtott népszavazási kérdések hogyan viszonyulnak egymáshoz.

A testület felszólította az Országgyűlést, hogy a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet március végéig szüntesse meg - mondta a távirati irodának Bihari Mihály.

A testület keddi döntésével megalapozottnak találta az Országos Választási Bizottság (OVB) beadványában foglaltakat. A testület augusztus 27-én fordult az Ab-hez, hogy állapítsa meg a mulasztásos alkotmányellenességet. Az OVB álláspontja szerint rosszul szabályozottak és jogbizonytalanságot keltőek a népszavazási törvény azon rendelkezései, amelyek azt írják le, hogy a különböző időpontban benyújtott kérdések hogyan viszonyulnak egymáshoz.

Szigeti Péter, az OVB elnöke az MTI kedd esti érdeklődésére azt mondta, nem tud az Alkotmánybíróság döntéséről, ezért egyelőre nem kíván nyilatkozni.

Az OVB elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy az egy időben, azonos tárgykörrel, de ellentétes tartalommal benyújtott beadványokkal kapcsolatban eddig a törvényhozás nem rendelkezett.

Az Ab megalapozottnak találta az OVB indítványát - közölte Bihari Mihály. A határozat szerint a törvényalkotó az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvényben nem szabályozta az országos népszavazásnál az aláírásgyűjtő ív hitelesítését végző szerv eljárását abban az esetben, ha az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megelőzően - ugyanazon tartalmú kérdésben - újabb aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát nyújtják be.

"Ez a versengő népszavazási kezdeményezések esetköre, amelyet az Országgyűlésnek kell rendeznie" - mutatott rá az Ab elnöke.

Bihari Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy a testület határozatában megállapította: szükségesnek tartja a népszavazás alkotmányos jogintézményére vonatkozó hatályos joganyag teljes körű felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a szabályozás biztosítsa a népszavazáshoz való alkotmányos jog érvényesülését.

A testület elnöke emlékeztetett, hogy az Ab idén május 15-én - szintén az OVB indítványára - hozott már határozatot a népszavazási törvénnyel összefüggésben. Akkor megállapították: az Országgyűlés nem szabályozta törvényben, hogy az eredményes, ügydöntő országos népszavazáson hozott döntés meddig kötelezi az Országgyűlést. Nincs tehát törvényi rendelkezés arról, hogy a népszavazás alapján meghozott, illetve népszavazás által megerősített törvényt mikortól lehet az általános szabályok szerint módosítani, vagy hatályon kívül helyezni. Az Ab elnöke hozzátette: a törvényhozás nem szabályozta azt sem, hogy ugyanabban a kérdésben mennyi időn belül nem lehet kitűzni újabb népszavazást.

A kormányszóvivő november közepén jelentette be, hogy a kormány elfogadta azt a módosító javaslatot, amely az igazolt szavazással, valamint a népszavazással kapcsolatos szabályokat tervezi megváltoztatni.

A népszavazásra vonatkozó alkotmánymódosítás általános vitáját december 3-án folytatta le az Országgyűlés. Ha a Ház elfogadja a javaslatot, az Országgyűlés két évig nem hozhat ügydöntő országos népszavazás eredményével ellentétes tartalmú döntést.

Bihari Mihály az MTI kérdésére válaszolva arra is kitért, hogy az Ab az idén december 18-ig tart teljes üléseket, addig várhatóan több népszavazási kezdeményezésről, így egyebek közt a patikán kívüli gyógyszerárusítással kapcsolatos népszavazási kezdeményezésekről is döntést hoz.

Lövétei István alkotmányjogász az MTI kérdésére elmondta, hogy a választási törvény módosításához kétharmados többség szükséges, ezért "nem nagyon van esélye" a törvényi szabályozásnak.

Az alkotmányjogász szerint, ha mégis sikerülne törvényileg szabályozni az AB által kifogásolt, az egymással versengő, különböző időpontban benyújtott népszavazási kérdések egymáshoz való viszonyát, akkor a törvény megalkotásának időpontjától ezt kell irányadónak tekinteni. Visszafelé azonban ennek nincs hatálya, tehát a már beadott népszavazási kérdéseket ez nem érintené - tette hozzá.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
NÉPSZAVAZÁS