A szolgáltatás szabadsága előzött a Laval-ügyben

2007.12.19. BruxInfo

A szolgáltatási irányelv végrehajtására is hatással lehet az a nagyhorderejű európai bírósági döntés, amely a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának minősítette azt a svéd szakszervezeti akciót, ami blokád révén akart rákényszeríteni egy Svédországban lett munkásokkal iskolát felújító lett építőipari céget a helyi ágazati kollektív megállapodásban rögzített bérek alkalmazására.

Szakszervezeti vezetők szerint messzemenő következményei lehetnek annak a döntésnek, amit a Laval nevű lett építőipari cég kontra svéd szakszervezetek ügyében hozott kedden az Európai Bíróság. A luxembourgi székhelyű bírói testület egy rendkívül összetett érvrendszer végén tulajdonképpen elmarasztalta a svéd építőipari szakszervezeteknek azt az akcióját, amellyel megakadályoztak egy lett munkásokat foglalkoztató lett építőipari vállalkozást abban, hogy felépítsen egy iskolát a svédországi Vaxholm városában. A svéd szakszervezetek azt követően döntöttek a radikális fellépés mellett, miután a lett cég nem volt hajlandó az adott ágazatban érvényes kollektív szerződés által rögzített béreket fizetni a Lettországból hozott munkavállalóknak.

Az Európai Bíróság miközben elismerte a szakszervezetek kollektív fellépéshez és azon belül sztrájkhoz való egyetemes jogát, továbbá azt, hogy a kollektív fellépés a fogadó állam munkavállalóinak egy esetleges szociális dömpinghelyzettől való megóvására irányuljon, a munkavállalók kiküldetéséről szóló közösségi irányelv rendelkezései alapján úgy ítélte meg, hogy a lett vállalkozás ellen végrehajtott konkrét akció nem volt igazolható ilyen célkitűzéssel. „Az ilyen építés területek blokádjának formáját öltő kollektív fellépés a szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozását képezi, amely jelen esetben nem igazolható a munkavállalók védelmére irányuló, közérdeken alapuló célkitűzéssel” – húzta alá a bíróság döntése. A konkrét ítéletet az ügyben ugyanakkor az illetékes svéd bíróságnak kell majd meghoznia, amelyhez a lett munkaadó fordult.

Európai és svéd szakszervezet vezetők megrökönyödéssel és csalódottan fogadták az Európai Bíróság döntését, úgy vélekedve, hogy annak negatív, korlátozó hatása lehet a szakszervezetek jövőbeni kollektív fellépésére, de a rugalmasabb munkaerőpiaci modellt alkalmazó skandináv országok gyakorlatára is. „Nem erre számítottunk. Ez a döntés csapás a svéd és az északi modellre”- jelentette ki Brüsszelben Claes-Mihael Jonsson, a svéd építőipari szakszervezet jogi tanácsadója. Jonsson szerint az Európai Bíróság ítélete korlátok közé szorította a munkavállalók kiküldéséről szóló irányelv végrehajtásának módját. John Monks, az Európai Szakszervezeti Konföderáció (ETUC) elnöke pedig arra mutatott rá, hogy a döntés kétségbe vonja a rugalmas kollektív bérmegállapodásokat, kikezdve gyakorlatilag a rugalmas biztonság (flexicurity) Európában mostanában nagyon felvállalt módszerét (Svédországban például nincs minimálbér rögzítve, aminek hiányában a bíróság szerint a Lettországból érkező szolgáltatásnyújtót nem kézzelfogható és egyértelmű szabályok átvételére akarták rákényszeríteni és így korlátozták szabadságában).

John Monks a BruxInfo kérdésére nem tudta megmondani, hogy a bírósági döntésnek milyen következményei lesznek a szolgáltatási irányelv végrehajtására, de egyik tanácsadója úgy fogalmazott, hogy a döntés is abba az irányba hat, hogy „a harc ebben a témában még nem ért véget”.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA