Határon átnyúló veszteségelszámolás

2008.01.16. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

A határokon átnyúló, veszteségekkel kapcsolatos adóeljárásokról fogalmazta meg véleményét az EP. A képviselők többek között határon átnyúló csoportos adókedvezményeket szeretnének, és támogatják a közös konszolidált társasági adóalap bevezetését.

"A veszteségekkel kapcsolatos adóeljárásokról határokon átnyúló tényállások esetén" - ezzel a címmel adott ki közleményt az Európai Bizottság. Erre reagált a Piia-Noora Kauppi (néppárti, finn) által jegyzett saját kezdeményezésű jelentésében az EP. Ezt a képviselők kedden, 491 igen, 109 nem, 90 tartózkodó szavazattál fogadták el.

A jelentés indokolása emlékeztet: közleményében a Bizottság - az Európai Bíróság közelmúltbeli ítéleteiből, nevezetesen a Marks & Spencer ügyből kiindulva - olyan lehetőségeket vázolt, amelyek a határon átnyúló veszteségelszámolás hiányának egyedi problémájára nyújthatnak megoldást.

Az EU-ban alkalmazott összes adórendszer aszimmetrikusan kezeli a nyereségeket és a veszteségeket: míg a nyereségeket abban az adóévben adóztatják meg, amelyben keletkeztek, a veszteségeket nem azok felmerülésekor térítik vissza. A Bizottság emlékeztet, hogy néhány kivételtől eltekintve nincs lehetőség a vállalatcsoporton belüli, határokon átnyúló veszteségelszámolásra.

A határokon átnyúló veszteségek eltérő kezelése hatással van a belső piac működésére: a belföldi, illetve a nagyobb tagállamokban történő határokon átnyúló beruházásoknak kedvez, a kis és közepes vállalatokkal szemben pedig a nagy cégeket részesíti előnyben.

A vállalaton belüli veszteségeknél a Bizottság adórendszerük felülvizsgálatára bíztatja a tagállamokat annak érdekében, hogy a belföldi esetekhez hasonlóan tegyék lehetővé a veszteségek automatikus figyelembevételét a vállalatok nettó eredményében. A vállalatcsoporton belüli veszteségek esetében a pedig olyan belföldi adórendszer bevezetésére és fenntartására ösztönöz a Bizottság, amely a vállalatcsoporton belül felmerült veszteségeket ugyanúgy kezeli, mint az egy vállalaton belül keletkezetteket.

Az EP jelentése általánosságban támogatja a Bizottság elképzeléseit. A képviselők "prioritásnak tekintik a fellépést azon vállalatcsoportok érdekében, amelyek több tagállamban tevékenykednek, mivel ezek a csoportok sínylik meg leginkább a határokon átnyúló veszteségek kezelésének különbözőségét szemben azon vállalkozáscsoportokkal, amelyek csak egyetlen tagállamban működnek".

A képviselők úgy vélik, "a határokon átnyúló csoportos adókedvezmény hiánya torzíthatja a befektetésekről szóló döntéseket, mind a befektetés helye, mind annak jogi formája (fióktelep vagy leányvállalat) szempontjából".

A jelentés "sürgeti a határon átnyúló adókedvezmény jelentőségének elismerését, bár hangsúlyozza, hogy további részletes kidolgozás szükséges a határon átnyúló veszteséglevonás tekintetében".

Az szöveg szerint az EP "támogatja a Bizottság erőfeszítéseit egy páneurópai egységes közös konszolidált társasági adóalap létrehozására", ez ugyanis "nagyobb átláthatóságot és hatékonyságot eredményez, mivel lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy külföldön és belföldön azonos szabályok szerint működjenek, ezzel egyenlő versenyfeltételeket teremtve és növelve az EU vállalkozásainak versenyképességét".

Becsey: félelmek a közös konszolidált adóalap kapcsán

A plenáris vitában a néppárti frakció vezérszónokaként beszélt Becsey Zsolt. A képviselő fontosnak tartotta, hogy "csak azért, mert az anyavállalat és a leányvállalat két különböző tagállamban fejti ki tevékenységét", ne kerüljenek hátrányba az egy tagállamban tevékenykedőkhöz képest. Ezért Becsey "akár elektronikus együttműködési mechanizmusok révén" kizárná a kettős adóztatást, és alkalmazná a jóváírás vagy a mentesítés módszerét.

A közös konszolidált adóalap kapcsán Becsey azt mondta, félő, "hogy nagy lesz a politikai nyomás arra, hogy legyen itt is minimum szint, mint az áfánál vagy a jövedéki adózásnál", emellett - tette hozzá - "nem tudom, milyen lesz a hatása az új, tőkeszegény keleti tagállamokra a belső piaci tőkeáramlás szempontjából. Kihez telepszik le az adminisztráció? És fenn lehet-e majd tartani a hátrányos infrastrukturális helyzet ellensúlyozására az egyedi adóalap-kedvezményeket is?" - kérdezte a képviselő.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
ADÓZÁS
EURÓPAI PARLAMENT