Nagy ügyek, egyre több vádlottal, tanúval

2008.01.18. Magyar Hírlap Online / Swendt Pál

Az ország egyik legtúlterheltebb bírósága, a Fővárosi Bíróság büntetőkollégiumának vezetője, Frech Ágnes szerint még az idén lezárulhat a K&H- és a Baumag-ügy néven ismert eljárás, de a vecsési számlagyár pere még legalább két évig tart.

A bíróságra a közelmúltban érkezett meg a rekordnak számító, százhárom vádlottat felvonultató, a Széchenyi kártyával elkövetett csalássorozat vádirata.

"Hat olyan törvény lépett hatályba az elmúlt év végén, amely érinti az anyagi, eljárási és büntetés-végrehajtási jogot, a szabálysértési, a közvetítői tevékenységről és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényeket, továbbá módosult a titkos adatgyűjtésre vonatkozó jogszabály is" – sorolta fel a bíráskodást érintő főbb változásokat Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság büntetőkollégiumának vezetője. 2006-ban első- és másodfokon 9839, 2007-ben pedig 9218 ügy irata érkezett hozzájuk, és a bíráknak igen sok munkát ad, hogy kizárólag a főváros illetékes a tavaly érkezett 2260, úgynevezett peren kívüli eljárásban is. Ezek közé tartoznak a bűnügyi jogsegéllyel, a kiadatásokkal, a külföldön hozott ítéletek hatályának megállapításával, valamint az uniós és nemzetközi elfogatóparancsokkal összefüggő eljárások, az FB azonban nem tud külön bírókat és megfelelő eszközöket biztosítani hozzájuk.

A bírákat ért támadásokról Frech Ágnes azt mondta: "Már a múlt év is ettől volt hangos, a két hete történt újabb incidens csak ráerősített, azonban sokkal súlyosabbnak tartottam, amikor több esetben leköpték a kollégáimat." A bírónő az ismétlődő esetek után az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz fordult olyan törvénymódosításért, amely kizárhatta volna, hogy a vádlott csak azért keveredjen konfliktusba a bíróval, hogy utána elfogultságot jelentve, időhúzással próbálja enyhíteni a büntetés mértékét. Mint mondta, minden panasz hozzá érkezik, de még nem találtak egyetlen olyan esetet sem, amikor megállt volna az eljárás vége felé és legtöbbször indoklás nélkül benyújtott elfogultság.

A sok vádlottat és tanút felvonultató perekben, köztük a brókerbotrány néven is ismert K&H-ügyben a napokban elkészülnek a régóta várt szakértői vélemények, és az eljárás bírája februárra újabb tárgyalási napot tűzhet ki. Frech Ágnes szerint, miután a tanúbizonyítás lényegében befejeződött, még az idén elsőfokú, nem jogerős ítéletet hirdethet a bíróság.

A 2006 augusztusában érkezett Baumag-ügyről megtudtuk: a nyomozásban csalásként indult eljárásban a vád hűtlen kezelés lett, a meghallgatásra várók személyében a bíró és az ügyész véleménye eltér, a szakértő véleménye még készül, de ebben a perben is az év végén várható elsőfokú határozat. Más a helyzet az MSZP volt helyi politikusait is érintő vecsési számlagyár ügyével. A csalássorozat tárgyalása 2003-ban kezdődött, jelenleg a harmadik bíró jár el, tavaly, szeptember 6-án újból az iratok ismertetésével kezdte az eljárást. "Könyvszakértőt kellett kirendelni, és a bíró azt az elképesztő választ kapta, hogy a szakvélemény elkészítése két évet igényel, s ehhez az iratokra is szüksége van. Ez az ügy maga a halál, mert öt évvel a per megkezdése után azt kell mondanunk, hogy még legalább két évet kell várni az elsőfokú eljárás befejezéséig." Frech Ágnes szerint nem biztos, hogy helyes az az ügyészségi gyakorlat, amely parttalanul egyesít ügyeket, és közben nem veszi figyelembe, hogy a vádiratban szereplő nagyszámú vádlott és cselekmény miatt gyakran elhúzódik a bírósági eljárás. Egy harmincvádlottas ügy bonyolult, a terhelteket nehéz együtt tartani, és tekintettel arra, hogy a vádlottak, tanúk és védők gyakran nem jelennek meg a tárgyalásokon, ezek a perek biztosan sokáig elhúzódnak. Rekordnak számít az FB-hez mostanában érkezett vádirat, amely százhárom vádlottat nevez meg a Széchenyi hitelkártyával elkövetett csalássorozatban. "Egy ennyi terhelttel és tanúval tárgyalt ügyben még az is képtelenség, hogy mindenkit egy teremben ültessünk le" – mondta a kollégium vezetője.

A fiatalkorúakkal szembeni bíráskodásban gyakorlatot szerzett bírónő a gyermekkorúak büntethetőségének korhatár-módosításáról kifejtette: "A korhatár leszállítása nem oldja meg a problémát, és jobb lenne, ha a törvényben az életkortól függetlenül szerepelne az úgynevezett belátási képesség vizsgálata, ami kiterjedne a 18–21 éves, fiatalkorú felnőtteknek számító elkövetőkre is. Tudomásom szerint a szakterületen dolgozók közül többen is egyetértenek abban, hogy a gyermekvédelmi eszközöket kell alkalmassá tenni, hogy a bűnelkövető fiatalokkal is foglalkozni lehessen. Ezek a családjuk vagy környezetük által veszélyeztetett gyermekek esetében már léteznek, mégsem alkalmazhatók a bűnelkövető, de még nem büntethető fiatalokkal szemben."

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS