Az Alkotmánybíróság január 21-22-i teljes ülésének napirendje

2008.01.21. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság január 21-én megkezdi a Fidesz Magyar Polgári Szövetség nevében Orbán Viktor és a Kereszténydemokrata Néppárt nevében Semjén Zsolt által benyújtott országos népszavazási kezdeményezések tárgyában született országgyűlési határozatokhoz érkezett kifogások tárgyalását.

Hétfőn az Alkotmánybíróság napirendjére vesz egy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet. Dávid Ibolya indítványában azt kifogásolta, hogy az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat nem határozza meg pontosan az Országgyűés alelnökeinek s jegyzőnek számát.

Másodszor kerülnek az alkotmánybírák elé az Országos Választási Bizottság 146/2007. (V. 31.) OVB határozata ellen benyújtott kifogások. Az OVB hitelesítette az A. Zs.-né és A. Zs. magánszemélyek által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtőívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon megmaradjon a szolidaritás elvű egy biztosítós kötelező egészségbiztosítási rendszer a népszavazást követő évtől számított 10 éven át?”

Másodszor szerepelnek napirenden az Országos Választási Bizottság 166/2007. (VII. 18.) OVB határozata ellen benyújtott kifogások is. Az OVB megtagadta az A. Zs.-né és A. Zs. magánszemélyek által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtőíve mintapéldányának hitelesítését. Az OVB az aláírásgyűjtőív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt gazdasági társasággá történő átalakítását követően ne lehessen privatizálni, hanem maradjon állami tulajdonban?”

Napirenden lesznek az Országos Választási Bizottság 167/2007. (VII. 18.) OVB határozata ellen benyújtott kifogások. Az OVBhitelesítette az A. Zs. magánszemély által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtőívének mintapéldányát. A. Zs. és A. Zs.né magánszemélyek első ízben 2007. március 27-én kezdeményeztek országos népszavazást az alábbi kérdésekben:
  • 1. „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több biztosítós egészségbiztosítást?”
  • 2. „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon megmaradjon a szolidaritás elvű , egybiztosítós egészségbiztosítási rendszer?”
  • 3. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt gazdasági társasággá történő átalakítását követően ne lehessen privatizálni, hanem maradjon állami tulajdonban?”

Az OVB az aláírásgyűjtőív mintapéldányát az 1. sz. kérdést illetően a 114/2007. (IV. 18.) OVB határozatával, a 3. számú kérdés tekintetében a 116/2007. (IV. 18.) OVB határozatával hitelesítette. A 2. kérdést tartalmazó aláírásgyűjtőív mintapéldányának hitelesítését az OVB a kérdés nem egyértelmű voltára hivatkozva megtagadta.

A kezdeményezők a 2. számú kérdésben 2007. május 3-án ismételten országos népszavazást kezdeményeztek, a kérdést az alábbiak szerint pontosítva: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon megmaradjon a szolidaritás elv egy biztosítós kötelező egészségbiztosítási rendszer a népszavazást követő évtől számított 10 éven át?” Az OVB – a pontosítást figyelembe véve – az aláírásgyűjtőívet a 146/2007. (V. 31.) OVB határozatával hitelesítette. Az OVB mindhárom hitelesít határozata ellen kifogásokat nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz. Az Ab a 116/2007. (IV. 18.) OVB határozattal szemben benyújtott kifogást a 43/2007. (VI. 27.) AB határozatával elutasította, és az OVB határozatát helybenhagyta.

Az aláírásgyűjtőívet az Országos Választási Iroda vezetője a Ve. 118. § (1) bekezdése alapján 2007. június 27- én ellátta hitelesítési záradékkal. A fenti előzmények után A. Zs. 2007. július 2-án újabb kérdésben kezdeményezett országos népszavazást: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ajelenlegi egybiztosítós szolidaritás elvű kötelező egészségbiztosítási rendszerben az üzleti biztosítók semmilyen formában ne kapjanak szerepet a népszavazást követő évtől számított 5 éven át?”

Az Alkotmánybíróság először tűzi napirendjére a 109/2007. (XII. 19.) OGY határozata ellen benyújtott kifogásokat. Az Országgyűlés az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény rendelkezései szerint megtárgyalta a Fidesz Magyar Polgári Szövetség nevében Orbán Viktor és a Kereszténydemokrata Néppárt nevében Semjén Zsolt által benyújtott országos népszavazási kezdményezést, és arról a 2007. december 17-i ülésén a következők szerint döntött: az Országgyűlés az „Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi npidíjat fizetni?” kérdésben az országos ügydönt népszavazást elrendeli.

Ugyancsak először kerülnek az alkotmánybírák elé a 110/2007. (XII. 19.) OGY határozata ellen benyújtott kifogások. Az Országgyűlés az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény rendelkezései szerint megtárgyalta a Fidesz Magyar Polgári Szövetség nevében Orbán Viktor és a Kereszténydemokrata Néppárt nevében Semjén Zsolt által benyújtott országos népszavazási kezdeményezést, és arról a 2007. december 17-i ülésén a következők szerint döntött: az Országgyűlés az „Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követ év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?” kérdésben az országos ügydönt népszavazást elrendeli.

Szintén első alkalommal tárgyalják a 111/2007. (XII. 19.) OGY határozata ellen benyújtott kifogásokat. Az Országgyűlés az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény rendelkezései szerint megtárgyalta a Fidesz Magyar Polgári Szövetség nevében Orbán Viktor és a Kereszténydemokrata Néppárt nevében Semjén Zsolt által benyújtott országos népszavazási kezdeményezést, és arról a 2007. december 17-i ülésén a következők szerint döntött: az Országgyűlés az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?” kérdésben az országos ügydöntő népszavazást elrendeli.

Egy indítványozó a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 41. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a 43/B. § (1) bekezdése alkotmányosságát kérdőjelezte meg.

Napirenden lesz a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 358. § (1) bekezdése alkotmányosságát vizsgáló határozattervezet.

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készül az a határozattervezet, amely azt vizsgálja, vajon eleget tett-e az Országgyűlés jogalkotó kötelezettségének azáltal, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 174. § (1) bekezdésének a) pontját – a törvény hatályba lépése előtt elkövetett jogszabálysértések esetén – nem alkalmazta.

Kedden tárgyalnak az alkotmánybírák arról a határozattervezetről, amely a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 132. § (5) bekezdése, (1)-(2) bekezdése, valamint (4) és (6) bekezdése, továbbá a köztársasági elnök megválasztásáról szóló 55/2005. (VI. 7.) OGY határozat alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült.

Szó lesz a köztársasági elnök választásáról szóló 55/2005. (VI. 7.) OGY határozat, az Országgyűlés Ügyrendi Bizottsága 50/2002 2006. ÜB. általános érvény állásfoglalása, valamint az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága AIB. 1995. június 1-i állásfoglalása alkotmányosságát vizsgáló határozattervezetről. Másodszor kerül az alkotmánybírák elé a köztársasági elnöknek az Országgyűlés által elfogadott, még ki nem hirdetett törvények alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára irányuló indítványai. A határozattervezet az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló, az Országgyűlés 2006. december 11-i ülésnapján elfogadott törvény 3. § (2) bekezdés b) pontja, 5. §-a, 6. § (1) bekezdése és 7. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a 19. § (1) bekezdésének a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 17. § (4) bekezdését megállapító szövegrésze alkotmányosságával foglalkozik.

Határozattervezet készült a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 24. § (1) bekezdésének utolsó mondatának alkotmányosságával összefüggésben.

Egy határozattervezet azt vizsgálja, vajon fennáll-e alkotmányellenes mulasztás a perindítási határid számítási módjával összefüggésben.

Megvizsgálják a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 71. § (2) bekezdés b) pontja alkotmányosságát megkérdőjelező indítványt.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG