Nyitott Alkotmánybíróság- Megjelent az Alkotmánybíróság 2007-es évkönyve

2008.01.31. Jogi Fórum / Antal Attila

2008. január 30-án mutatta be Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke a taláros testület 2007-es évkönyvét egy sajtótájékoztató keretében, ahol az elnök szóban is értékelte az Alkotmánybíróság működését.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. Pótolhatatlan alkotmányossági kontrollt végez. Tükröt állít a jogalkotók elé. Az Alkotmánybírósági évkönyv megjelentetésével önmagunk elé tartunk tükröt. Beszámolunk arról, mit végeztünk az előző esztendőben, hol tartunk, melyek a hiányosságainak. Immár második alkalommal tárjuk leltárunkat a nyilvánosság elé” – szól Bihari Mihály Előszava.

2007 után, idén is megjelent az Alkotmánybíróság évkönyve, s ezzel Bihari Mihály valóban hagyományt teremtett. Amint az elmúlt évben hírül adtuk: a testület elnöke nyitott, információt adó Alkotmánybíróságot kíván működtetni, amelynek célja az, hogy az Alkotmánybíróság külső és belső működése is átláthatóbbá, az állampolgárok számára érthetővé váljon. Ennek a célkitűzésnek egy újabb darabjával ismerkedhet meg most a nagyközönség.

Az Alkotmánybíróság számokban

A kötet érdeme, hogy tematikusan dolgozza fel a 2007-es évet, az indítványok és döntések, és a gazdálkodási adatok (költségvetési alapokmány, költségadatok) témakörökben. A kötetből kiderül, hogy 2007-ben 416 határozatot, illetve végzést hoztak az alkotmánybírák, s ezzel „rekordot állítottak fel” a taláros testület működésének történetében. A Donáti utcai bírák az elmúlt tizennyolc évben 24065 indítványt kaptak, s ezek közül 2007. december 31-ig 22249 ügyet fejeztek be. Egy bíróra átlagosan 140-170 ügy jut. A különvélemények száma (57-ről 50-re) csökkent, míg a párhuzamos indokolások száma (8-ról 44-re) nőtt 2006-hoz képest. A költségadatokat tekintve rávilágít az évkönyv arra, hogy az Alkotmánybíróság mennyi pénzből gazdálkodott az elmúlt évben, s melyek voltak a kiadások, fontos, hogy a közszférát érintő megszorítások a testületet is elérte: 2007-es költségvetési törvény a bérköltséget 64,3 millió forinttal, a létszámot 10 százalékkal mérsékelt, a belső dolgozók létszáma 111-ről 99-re csökkent. Az Alkotmánybíróság összességében 2008-ban kicsit több mint másfél milliárd forintból (pontosan 1532700 ezer forint) gazdálkodik az alkotmányvédelem érdekében.

Az Alkotmánybíróság tettekben, restanciák

A kötet havonkénti lebontásban közli a 2007-es év válogatott döntéseit, többek között a következőket:
  • alkotmányellenes titkos információgyűjtés [2/2007. (I.24.) AB határozat]
  • alkotmányellenes az elvárt adó [8/2007. (II.28) AB határozat]
  • a Fidesz és a KDNP népszavazási kérdései, három turnusban, és egyéb, népszavazással kapcsolatos határozatok (itt számos határozat született)
  • a versengő népszavazási kezdeményezések esetköre [100/2007. (XII. 6.) AB határozat]
  • alkotmányellenes mulasztás a népszavazási törvényben [27/2007. (V. 17.) AB határozat]
  • az államfői kitüntetés-adományozási jogköre [47/2007. (VII. 3.) AB határozat]
  • a kamarai tagság kötelező jellegének megszüntetése [1098/B/2006. AB határozat]

Az annales utal arra, hogy 2008. január 1-jén tizenhét olyan (mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet kimondó) alkotmánybírósági határozat volt, amelyből következő jogalkotási kötelezettségüknek a felhívott jogalkotók még nem tettek eleget (egy esetben a Kormány, tizenhat esetben pedig az Országgyűlés). A legjelentősebb ügyek, ahol már le is telt a pótlási határidő: a Párizsi Békeszerződés szerinti kártalanítások; frakcióalakítási jog; az Országgyűlés ülésezési rendje; az országgyűlési vizsgálóbizottságok státusza és eljárása; a kábítószerrel kapcsolatos nemzetközi egyezmények kihirdetése (részben orvosolt mulasztás); választókerületek kialakítása; a népszavazások speciális jogorvoslati határidői. Három kérdésben még nem járt le a bírák által szabott határidő (pl. a versengő népszavazási kezdeményezések).

Elnöki kommentár: revízióra szorul a népszavazásra vonatkozó joganyag

Bihari Mihály az évkönyv bemutatása során értékes megjegyzéseket tett az Alkotmánybíróság elmúlt évi tevékenységével kapcsolatban. Elmondhatjuk, hogy a 2007-es év a népszavazási beadványok- és viták éve volt. Ha másra nem is, de ez alkalmat adott arra, hogy az Alkotmánybíróság rávilágítson az 1998-as törvényi szabályozás 1998. évi III. törvény és a hozzá kapcsolódó joganyag hiányosságaira. A jogalkotók korábban már orvosolták azt, hogy nem volt szabályozva a népszavazás időbeli kötőereje. A további hiányosság orvoslására, nevezetesen a versengő népszavazási kezdeményezések kérdéskörének rendezésére az Alkotmánybíróság 2008. március 31-ig adott „haladékot” az Országgyűlésnek (Bihari Mihály elmondta, hogy a törvényalkotók itt több lehetőség közül is választhatnak, tekintettel a nemzetközi trendekre). Az elnök kifejezte szakmai véleményét, mely szerint a népszavazási joganyag teljes revízióra szorul. A taláros testület vezetője a kiemelt ügyek között említett az ún. „Gyurcsány-csomaggal” kapcsolatos alkotmánybírósági határozatokat (ez 11 törvényt, illetve törvénymódosítást jelent), itt két esetben mondta ki az Alkotmánybíróság az alkotmányellenességet (a házipénztáradó és az elvárt adó esetében), további négy ügyben egy-két szakaszt semmisített meg, végül öt esetben nem talált kivetni valót a szabályozásban. További fontos ügyként tarthatjuk számon a köztársasági elnök alkotmány-értelmezésre irányuló indítványát, a kitüntetési joggal kapcsolatban (a köztársasági elnök jogkörnek korlátai: nem ő az előterjesztő, illetve ellenjegyzéshez kötött a jogosítvány; az Alkotmánybíróság szerint az érdemi jogkör az érdemesség megítélésének kérdésében van, hiszen a köztársasági elnök az Alkotmány értékrendjébe ütközésre hivatkozással vissza is utasíthat akár). További érdekesség a Legfelsőbb Bíróság elnökének, Lomnici Zoltánnak a (már korábbi) beadványa az Alkotmánynak az emberi méltóságot érintő részét illetően, amely a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban merült fel; itt a bírák feladata annak vizsgálata, hogy meddig terjedhet a közszereplők (különösen a bírák) tevékenységének kritikája. Ehhez kapcsolódik a köztársasági elnöknek a polgári törvénykönyv módosításra irányuló törvényjavaslatnak az Alkotmánybírósághoz való küldése, amely javaslat szintén a gyűlöletbeszédhez kapcsolódik.

A jelen kötet tehát a Bihari Mihály által hangsúlyozott „nyitott Alkotmánybíróság” megvalósítását szolgálja. Tény, hogy a határozatokban való eligazodás nem könnyű, reméljük azonban, hogy teljesülnek az elnök szavai: „… a döntéseinek a közélet dolgai iránt érdeklődő emberek figyelmes olvasással megértik, és ki tudják alakítani róluk a saját véleményüket.”

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG