Újabb ítélet és egyezség alapján kap kártérítést négy meghurcolt a rendőrségtől a 2003-as Kvassay-hídi ügyben

2008.02.20. NJA

A Fővárosi Bíróság 2008. február 18-án hozott elsőfokú ítéletével 650 ezer forint nem vagyoni kártérítés és kamatai, továbbá 180 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK) a Kvassay-hídnál történt jogellenes intézkedések miatt indított újabb kártérítési perben közel másfél napos fogva tartásért a 9 társával együtt meghurcolt és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd által képviselt Kőszegi M. László felperes javára.

A bíróság nem jogerősen megállapította, hogy az újságíró személyes szabadságát és emberi méltóságát megsértette a rendőrség. Egyidejűleg a per két további felperesével a BRFK a tárgyaláson a bíróság által jóváhagyott egyezséget kötött: ennek megfelelően ezen két károsult részére a rendőrség fejenként 550 ezer forint nem vagyoni kártérítést és 100 ezer forint perköltség megfizetését vállalta. Egy további károsulttal a már létrejött elvi megállapodás alapján a napokban várható perelhárító egyezség megkötése hasonló tartalommal. Miután Kőszegi M. László a neki ajánlott egyezségi ajánlatot a nála jelentkező hátrányos következmények mértékére tekintettel nem fogadta el, így került sor esetében ítélethozatalra.

Az ügy előzménye: A csepeli Kvassay-hídnál 2003. október 2-án reggel néhány békés magyar állampolgár találkozott, hogy együtt sétáljanak a Medgyessy-kormány által halálra ítélt csepeli kórházhoz. Ez a polgárok milliói által tanúsítottakéhoz hasonló jellegű, jogszabályt nem sértő cselekmény első perctől kezdve a rendőrség felfokozott érdeklődését váltotta ki, hídfoglalási kísérletet vélelmeztek. Folyamatos rendőri zaklatást követően a csepeli gyorsforgalmi úton a járdán egymástól leszakadva haladó 10 személyt – egyiküknél vállra vetve, rúdon középen lyukas magyar zászló volt és miután a zászló elrakására ő nem volt hajlandó- előállították, őrizetbe vettek és gyorsított eljárással a Csepeli Bíróság elé állították 2003. október 3-án, köztük Kőszegi M. Lászlót, a Hungária TV helyszínen újságírói tevékenységet végző és magát újságíróként igazolni képes tudósítóját is. A munkáját végző újságíró azzal sem tudta meggyőzni az őt előállító rendőrparancsnokot eljárásának jogellenességéről, hogy miközben kamerájával a saját igazoltatását és vele szembeni rendőri intézkedést is rögzítette: felmutatta sajtóigazolványát. Egyébként is nyilvánvaló volt, hogy nem a rendőrök által körbe vett csoport tagjaként van jelen, hanem tudósítói munkát végez. A bíróság végül mindannyiukat – köztük Kőszegi M. Lászlót – 11 órás maratoni tárgyalást követően – védőként dr. Gaudi-Nagy Tamás mellett dr. Grespik László ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának tagja is eljárt - felmentette a terhükre rótt rendzavarás szabálysértése alól. Jogellenes fogva tartásuk közel másfél napig tartott.

Ezt követően 2005-ben Fekete László, az egyik meghurcolt tüntető az ügy kapcsán emberi méltósága és személyes szabadsága megsértése miatt államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt pert indított a BRFK ellen, amelyet jogerősen megnyert: a Fővárosi Ítélőtábla megállapította az emberi méltóság és személyes szabadság rendőri megsértését és ezért 500 ezer forint nem vagyoni kártérítés és kamatai összeget ítélt meg jogerős ítéletével a jogsértett részére. Miután a jogerős ítélet szerinti kártérítést az akkor még Gergényi Péter vezette BRFK nem fizette meg önként, így azt a károsultnak azonnali beszedési megbízás (incasso) útján kellett behajtania. Ezt a döntést a Legfelsőbb Bíróság is fenntartotta hatályában 2007. szeptemberi felülvizsgálati ítéletével. A Legfelsőbb Bíróság azon határozata volt a második olyan felülvizsgálati ítélet, amely egyértelmű elvi iránymutatást adott a joggyakorlat és a jogsérelmet szenvedettek részére: a rendőrség köteles helytállni a működési körében emberi méltóságot és személyes szabadságot korlátozó jogellenes rendőri intézkedésekért szabálysértési eljárás esetén is. Ennek lényege: akkor jogszerű egy rendőri intézkedés, ha indokolt, szükséges és arányos, ha nem ilyen, akkor a személyes szabadságot korlátozó intézkedés jogellenes és a rendőrség személyes szabadság megsértése miatt kártérítésre köteles.

Erről az ügyről részletek a Nemzeti Jogvédő Alapítvány honlapján olvashatók.

A korábbi hasonló tárgyú döntés az Erzsébet téri kártérítési perben született 2007. júniusban Kocsis Imre és társai ügyében. Az Erzsébet téri ügyről részletek a Nemzeti Jogvédő Alapítvány honlapján olvashatók.

Fontos hozadéka volt a fenti döntéseknek, hogy nem szükséges a hátrányos életminőség változás tételes bizonyítása a személyes szabadság megsértése miatti polgári perekben, ha a per tárgya kártérítés is, ugyanis köztudomású tény az, hogy ha valakit a rendőrség elfog, és személyes szabadságában – szabálysértés hiányában - korlátoz (akár előállítás, akár őrizet formájában is) úgy az az életminőség hátrányos megváltozásával jár, súlyos hátrányt jelent a fogva tartott számára. A hatóság által alkalmazott szabadságkorlátozás az érintett személy életminőségét, emberi méltóságát, önbecsülését, társadalmi elfogadottságát köztudomásúan kedvezőtlenül érinti. A nem vagyoni kár mértékét ilyen esetben a bíróság mérlegeléssel állapítja meg.

A mostani ítélet és egyezségkötések üzenete az, hogy az emberi méltóság és személyes szabadság, mint talán a legfontosabb védendő emberi jogi alapértékek állami erőszakszervezet részéről történő önkényes és jogellenes megsértése esetén jóvátétel jár a meghurcoltaknak. Méltányolandó, hogy a BRFK a tavaly novemberi gesztenyéskerti egyezséghez hasonlóan részletek most is hajlandó volt az egyezségkötésre, de tény, hogy már csak azt követően, hogy az egyik károsult, Fekete László több évig tartó pereskedéssel kényszerítette ki a neki járó kártérítést.

Az NJA tudomása szerint egyetlen kilőtt szemű, eltört csontú, vagy önkényesen fogva tartott áldozat sem kapott kártérítést a 2006 őszi tömeges rendőri jogsértések okán elszenvedett sérelmek miatt, illetve a számos előterjesztett kárigény tárgyában még egyetlen esetben sem tett egyezségi ajánlatott egyetlen rendőri szerv sem, dacára annak, hogy a jogalap – sok esetben megállapított rendőri bűncselekmény - legtöbb esetben egyértelmű és vonatkozó jogszabályok, illetve bírói gyakorlat egyértelmű útmutatást adnak a kártérítések kérdésében. Az elmúlt hetekben már kártérítésre kötelező elsőfokú ítéletek is születettek két, 2006. október 23-án jogellenesen fogva tartott, Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvédei által képviselt áldozat ügyében. Az Országos Rendőr-főkapitányság miután felülvizsgálta az alárendelt rendőri szervekhez beérkezett és ezen szervek által elutasított kárigényeket 2008. február 15-ig ígérte válaszát a Nemzeti Jogvédő Alapítvány által képviselt károsultak kártérítése ügyében zajló az egyezségi folyamatban, de az eddig még nem érkezett meg, napokon belülre ígérik azt.

Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa jelezte közvetítői részvételi szándékát a 2006 őszi jogsértő rendőri intézkedések miatti kárigények peren kívüli rendezése érdekében. Bencze József országos rendőr-főkapitány pedig azt rögzítette az egyeztetést szorgalmazó, tavaly decemberi levélre adott válaszában, hogy maga is azon az állásponton van, hogy a 2006 őszi jogsértettek ügyében a peren kívüli egyezségkötés útját kell járni.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
ALAPJOGOK
RENDŐRSÉG
NJA